Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mit kutat a szépségkutató?

2010. február 14. 06:33 - Meskó Norbert

Leonardo da Vinci: Vitruvian Man (a.d. 1490)

Ezen az oldalon alapvetően az emberi szépséggel foglalkozunk. Itt alapvetően két kérdés kerül szóba: (1) Mi az, amit vonzónak találunk egymásban? (2) Miért vonzó egy bizonyos vonás, mi a szépség funkciója?

A szépséget természetesen nem csak a modern kutatók vizsgálják, hanem már az antik idők művészei, filozófusai is keresték ezekre a kérdésekre a választ. Például Pitagórasz a szépséget matematikai nyelvén úgy fogalmazta meg, mint a helyes arányok szükségességét, egyfajta aranymetszés szabályát. Elgondolása szerint ezek az arányok határozzák meg az emberi arc és test, az épületek, de a művészi alkotások vonzerejét is. A szépségnek a matematikai arányokban való vezérelve számos emberábrázolás ihletőjévé vált. Leghíresebb példája ennek Leonardo da Vinci "Tökéletes ember" (Vitruvian man) című alkotása (Swami 2007). A pitagóraszi szépségeszmény azóta is számos vita kiindulópontja. Vajon segít-e (és ha igen, hogyan) a szépség jelenségének megértésében az aranymetszés szabályának ismerete?

A modern pszichológia történetét tekintve, a szociálpszichológusok kezdték először tudományos igénnyel vizsgálni a szépség kérdését. A XX. század harmadik harmadában zajlott kutatásaik azt állapították meg, hogy a vonzóbb emberek társadalmi előnyöket élveznek az élet különböző területein. Dion és mtsi. (1972) klasszikusnak számító vizsgálatukban eltérő vonzerejű arcképeket mutattak a résztvevőknek, akik úgy ítélték meg, hogy az attraktívabb egyének kedvezőbb személyiségvonásokkal rendelkeznek és az élet különböző területein (boldog házasság, sikeres karrier) is eredményesebbek lesznek. A kutatónő azzal magyarázta eredményeit, hogy az emberekben létezik valami fajta „elfogultság”, ami mások megítélését az „ami szép, az jó is” irányába torzítja. Ennek az elméletnek az igazolására aztán számtalan vizsgálat született, amelyek látványosan szemléltették, hogy ez a fajta részrehajlás mennyire befolyásolja a személyészlelésünket. Ezek szerint többek között azt feltételezzük a vonzóbb emberekről, hogy megbízhatóbbak, kevesebbet hibáznak, és jobban kezelik a társas helyzeteket. Az attraktivitásnak ezt az erőteljes hatását holdudvarhatásnak is nevezik, ami jól illusztrálja a jelenség lényegét: a kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésnek más dimenzióira is.

Irodalom:

  • Dion, K . K., Berscheid, E., & amp; Walster, E. (1972) What is beautiful is good. J. Personal. Soc. Psvchol. 24:285-90.

  • Swami, V. (2007). The missing arms of Vénus de Milo: Reflections on the science of physical attractiveness. Brighton: Book Guild.

    További linkek az aranymetszés és a szépség kapcsolatáról:

  • http://goldennumber.net/face.htm

  • http://www.intmath.com/Numbers/mathOfBeauty.php

  • http://plus.maths.org/issue22/features/golden/

  • komment

    A bejegyzés trackback címe:

    https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr713678124

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.