Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Szépség és evolúció

2010. február 14. 11:12 - Meskó Norbert

neck_ring

Darwin (1871/1963) is foglalkozott azzal, hogy megmagyarázza az ember fizikai vonzerejével kapcsolatos döntéseink hátterét. Kezdetben azt gondolta, hogy az attraktív vonások egyszerűen csak a szexuális vonzerőt jelentik, és azért alakultak ki, mert az öröklődő testi vonzerő az utódokban is megjelent.

Misszionáriusokat és etnográfusokat kért meg, hogy írják le a különböző etnikai csoportoknál megfogalmazódott szépség-sztenderdeket. Az eltérő szempontok alapján végzett megfigyelések eltérő eredményeket hoztak, de az is világossá vált, hogy vannak az emberi szépségre nézve univerzális kritériumok és sztenderdek. Később Westermarck (1921) azt állította, hogy a szexuális felhívó jellegekkel kapcsolatos ítéleteink pszichés apparátusnak speciálisan fajunkra jellemző működései. Ezeket a szelekció azért tudta kialakítani, mert a vonzerő olyan egyetemes értelemmel bír, mint a termékenység és az egészség. Így a fizikailag vonzóbb egyének nagyobb szaporodási lehetőséget (potenciált) jelentenek azok számára, akik párnak választják őket. A mai evolúciós szóhasználattal élve azt mondhatnánk, hogy a fizikailag vonzóbb egyedeknek magasabb a párkapcsolati értéke. Ellis (1926) és Symons (1979) szerint az evolúció folyamán az emberi közösségekben a vonzerőre irányuló preferenciák nem lehettek önkényesek, hanem minden esetben össze kellet kapcsolódniuk valamilyen önmagán túlmutató pozitív tulajdonsággal. Láttuk, számos nemzetközi vizsgálat erősítette meg azt az evolúciós feltételezést (hipotézist), amely szerint a férfiak mindig nagyobb figyelmet tulajdonítanak a nők fizikai megjelenésének, mint fordítva (Buss–Schmitt 1993). Azt is kimutatták, hogy a férfiaknak a női szépséggel kapcsolatos megítélésében fontos szerepet játszik a nők fiatalsága.

Az evolúciós pszichológusok elismerik a társadalmi konvenciókból és sztereotípiákból eredő szépség-kritériumok erejét, ugyanakkor számos vizsgálatot végeztek, amelynek eredményei szerint a szexuális vonzerőre vonatkozó legáltalánosabb preferenciák univerzális adaptációként értelmezhetők. Egy korábbi vizsgálatban Iliffe (1960) azt találta, hogy az ugyanahhoz az etnikai csoporthoz tartotó emberek szépségmegítélése nem tér el egymástól még akkor sem, ha eltérő társadalmi osztályhoz, korcsoporthoz vagy nemhez tartozókat vizsgálnak. Cunningham és munkatársai (1995) szerint a szépség meghatározása nem véletlenszerű és nem is kulturálisan kötött. Azt találták például, hogy az afrikai és európai férfiak nagyfokú egyetértést tanúsítanak a női arc szépségével kapcsolatban, amennyiben mindkét nem tagjai magasra értékelik a női arc ún. neoténiás vonásait (amelyek tehát a fiatalsággal állnak kapcsolatban): a relatíve kis állat, nagy szemeket, telt ajkat stb. Ugyanakkor eltérések is mutatkoztak a női vonzerő megítélésében: a fekete férfiak például a teltebb alakú, a fehér férfiak inkább a karcsú nőket részesítik előnyben.

Az eltérések abban, hogy az egyes kultúrákban milyen vonásokat tartanak vonzónak a férfiak, néha egészen szélsőségesek is lehetnek. Például első látásra valószínűleg különbözik egymástól az ősi kínai zsugorított láb, az ún. aranylótuszláb divatja és a Thaiföld, valamint Mianmar (korábban Burma) területén élő karen népcsoporthoz tartozó padaung törzs nőtagjainak rézkarikákkal díszített hosszú „zsiráfnyaka”. Mindkét eljárás a nők vonzerejének fokozására szolgál, és anatómiai deformitásokat okoz. Úgy tűnhet, ízlés kérdése, mi az, ami egyes esetekben növeli a vonzerőt. Csakhogy ezek a példák – mint számos más, számunkra bizarrnak tűnő eset – voltaképpen nem a testi vonzerőről, nem is a szépségről szólnak. Valójában minkét esetben a női szabadság korlátozásáról van szó. Egyrészt a deformitás kialakulásához szükséges hosszú idő reprezentálja tulajdonosának engedelmességre való hajlamát, amely az agrártársadalmakban a nők előnyben részesített jellemzője. Másrészt minkét deformitás akadályozza tulajdonosát a mozgásban, így hatékony megelőzője lehet a házasságtörésnek, amelynek megakadályozására a tradicionális társadalmakban számos, esetenként brutális eszközt alkalmaznak. A lényeg az, hogy ezek a helyi szokások és tradíciók nem a szépségideálok kulturális különbségeit tükrözik, hanem bizonyos – a szépséggel és vonzerővel legfeljebb csak lazán összefüggő társadalmi elvárásokat tükröznek.

Irodalom:

  • Buss, D. M., és Schmitt, D. P. (1993) Sexual strategies theory: An Evolutionary Perspective on Human Mating. Psychological Review, 2, 204-232.

  • Cunningham, M. R., Roberts, A., R., Barbee, A. P., Druen, P. B., Wu, C. H. (1995) The ideas of beauty are, on the whole, the same as ours? Consistency and variability in thecross-cultural perception of female physical attractiveness. Journal of Personality and Social Psychology, 68: 261-279.

  • Darwin, C. (1871/1963) Az ember származása és a nemi kiválasztás. Gondolat, Bp.

  • Ellis, H. (1926) Studies in the Psychology of Sex. (Vol. IV.) Philadelphia, F. A. Davis.

  • Iliffe, A. H. (1960) A study of preferences in female beauty. British Journal of Psychology. 51, 267-273.

  • Symons, D. (1979) The Evolution of Human Sexuality. New York: Oxford University Press.

  • Westermarck, E. (1921) The History of Human Marriage. London, MacMillan.

  • komment

    A bejegyzés trackback címe:

    https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr3113678120

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.