Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mitől lehet vonzó a test illata?

2010. június 27. 00:00 - Meskó Norbert

Korábban már olvashattunk arról, hogy a női test illatának, illetve a kémiai információk szaglás útján való feldolgozásának, milyen szerepe lehet az azonos szociális térben lévő nők havi ciklusának összehangolásában. Ebben a bejegyzésben az illatok párkapcsolati választásokban betöltött szerepéről lesz szó.

Akárcsak a főemlősöknél, az emberi párválasztás esetében is kitüntetett szerepe van a szaginformációknak: a szaglással olyan érzékszervi modalitás birtokában vagyunk, amely befolyásolja a vonzerővel kapcsolatos ítéleteinket. A szagpreferencia megváltozik az egyedfejlődés folyamán, hiszen míg a kisgyermek a gyümölcsszerű, édes illatokat részesíti előnyben, addig a serdülő a virág szerű, olajos, pézsma jellegű szagokat találja vonzónak (Morris, 1989).

Ezek az utóbbi illatok a szexuális excitátorok, a feromonok kategóriájába tartoznak, ami azt jelenti, hogy a nemi éréssel járó hormonális változások állnak a szagpreferencia változásának hátterében. Míg a nyugati civilizáció a természetes illatok semlegesítésére, és azoknak más, mesterséges illatokkal való felcserélésére „rendezkedett be”, addig Keleten olyan szokásokat őriznek, amelyek közelebb állnak a test szaganyagának biológiai funkciójához, a kommunikációhoz. Az araboknál a házasságközvetítő nem avatkozik be durván a személyes tér intim szférájába, amikor megszagolja a feleségnek kiszemelt leányzót, sőt, ha nem érzi „jó szagú”-nak, akkor inkább eláll a házassági ajánlattól (Hall, 1996).

Az illatanyagot kibocsátó apokrin mirigyek a test meghatározott régióiban helyezkednek el: a hónaljban, az ágyékban és mellen (Morris, 1990), az itt található szőrpamacsok pedig szagcsapdként működnek és az a feladatuk, hogy tárolják a kémiai információt. Az illatanyagok kémiai összetétele és működése nemenként eltérő.

A női test illata természetesen a férfiakra is nagy hatással van. Az ovuláció tájékán a hüvelyben megemelkedett koncentrátumú illó zsírsavakat kopulinoknak nevezzük. Ezek nagyon hasonló funkciót töltenek be, mint más főemlősöknél: a szexuális vonzerőt hirdetik, és szexuális aktivitásra stimulálják a hímet szaglási érzékszervén keresztül. Egy vizsgálatban kimutatták (Michael et al., 1974), hogy a nőknél menstruációs ciklusuk follikuláris fázisában a hüvelyben megnő az alifás illó savak koncentrációja, míg a luteális fázisban progresszíven csökken. Ugyanez a ritmikus változás nem tapasztalható fogamzásgátló tablettákat szedő nőknél, és az illó zsírsavak mennyisége is jóval alacsonyabb a hüvelyben.

A nők azoknak a férfiaknak a testszagát tartják vonzónak, akiknek MHC molekuláik különböznek a sajátjaiktól (Wedekind és mtsai, 1995), ami a potenciális utódokban nagyobb heterozigótaságot tesz lehetővé.
A férfiak hónaljának mirigye két majdnem hasonló összetételű nedvet választ el: az androsztenont, és az androsztenolt. A vizsgálatok szerint (Grammer, 1993) androsztenont a kísérletben résztvevő nők negatívnak ítélték meg, míg az androsztenol hatására szexuálisan vonzónak írták le a férfiakat. A mirigyek elsődleges terméke az androsztenol, amelynek szantálfa-szerű illata van, és ami oxigén jelenlétében androsztenonná bomlik, amelynek viszont már vizelet-szerű szaga van, ez váltja ki az averziót. Grammer vizsgálatában az egyik csoport szedett fogamzásgátló tablettákat, a másik nem.

Eredményei szerint a nők többsége kellemetlennek érzékelte az androsztenont, de az averzió módosult a menstruációs ciklus egy bizonyos időszakára, a proliferatív periódusra, amikor a női petesejt megtermékenyíthető. Így a nők havi ciklusában mért androsztenon érzékelés különbsége összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy a nők ciklusuk különböző pontján más és más hormonális státuszban vannak. A résztvevők mindkét csoportja negatív, kellemetlen szagnak érzékelte az androsztenont. Az értékelési skála hedonikus fokozatának analízisében eltérő eredmények mutatkoztak: a fogamzásgátlót szedő nők kevésbé ítélték kellemesnek/vonzónak az androsztenolt, mint azok a nők, akik nem szedtek tablettát. Azok a nők, akik nem használtak fogamzásgátló tablettát, az androsztenont kellemesebbnek érezték az ovulációjuk ideje alatt. A tablettát szedő nők között nem volt szignifikáns különbség az androsztenon érzékelésének hedonikus színezetében a havi ciklus lefutása alatt.

Irodalom

  • Grammer, K. (1993): 5-a-androst-16en-3a-on: A Male Pheromone? A Brief Riport. Ethology and Sociobiology 14, 201-208.

  • Hall, E. T. (1996): A szaglási tér. In: Rejtett dimenziók. Háttér Kiadó, Budapest

  • Michael, R. P., Bonsall, R. W. és Warner P. (1974): 1974. Human vaginal secretions: Volatile fatty acid content. Science 186: 1217-1219.

  • Morris, D. (1990): Testközelben. Az emberi faj útikalauza. Gondolat, Budapest

  • Wedekind, C., Seebeck, T., Bettens, F., Paepke, A. J. (1995): MHC-mate preference in humans. Proceedings of the Royal Society of London, B 260, 245-249.

  • komment

    A bejegyzés trackback címe:

    https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr3913678096

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.