Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Homokóra: a vonzó női test sajátos formája

2010. július 01. 09:39 - Meskó Norbert

A mai bejegyzés a legutóbbi poszt közvetlen folytatása lehetne, hiszen a női test vonzerejének egy másik fontos paraméterével foglalkozik, a derék-csípő aránnyal. A "Tömegvonzás: a szépnek tartott test súlya" című írásban összefoglalást adtunk arról, hogy a női test tömege, illetve annak egyik mutatója (a testtömeg index, vagy BMI) miként válhatott a fizikai vonzerő evolúciós szempontból fontos szignáljává, a termékenység előrejelzőjévé.

Azonban nem minden evolúciós kutató gondolja azt, hogy a testtömeg lehet a női test vonzerejének elsődleges mutatója. Singh rámutat, hogy a serdülőkori nemi hormonok (főként az ösztrogén és a tesztoszteron) hatása nemcsak a testtömeg növekedésében hoz szemmel látható növekedést, de más testi változások is ekkor alakulnak ki (Singh 1993a, 1993b). A pubertást megelőzően a fiúk és lányok testalkata még többé-kevésbé hasonló, a nemi hormonok hatására azonban a zsírdepók nem-függő felhalmozódása is megindul, ami felelős a nőiesnek tartott „homokóra” alak kialakulásáért.

A zsírdepók mértéke mellett tehát fontos s férfiak számára a női test bizonyos arányossága is, amelyet leginkább a derék-csípő arány fejez ki. A női szervezetben a női nemi hormonok hatására a zsírszövet jelentős része nem a hasi tájékon halmozódik fel (a magasabb ösztrogénszint ezt gátolja), hanem az úgynevezett „gluteofemorális’ régióban, azaz a fenék-comb-csípő területén. Ezek a zsírpárnák felelősek a hagyományosan nőiesnek, gynoid-nak tartott testforma kialakulásáért. A férfiakban ezzel éppen ellentétes hatást fejt ki a férfi nemi hormon, amely gátolja a zsírtartalék lerakódását a combra és fenékre, viszont serkenti azt a hasi régiókban. A férfiak pocakja, vagy ironikusan szólva „úszógumi”-ja tehát a szervezetben megjelenő magasabb tesztoszteron szintnek köszönhető, ez adja ennek a hagyományosan férfiasnak tartott jelleg alapját (Björntorp 1991). Ez a testzsír eloszlásában tapasztalható nemi különbség kihangsúlyozza a tipikusan nőiesnek és férfiasnak tartott testalkat közötti eltérést is, amelyet általában úgy szoktunk mérni, hogy a derék körméretét (cm) elosztjuk a csípő körméretével (cm). Ezt az arányszámot nevezzük derék-csípő aránynak (DCSA), amely a már említett homokóra figura jellegzetességét adja.

Az egészséges, kaukázusi nők esetében, akik még nem estek át a menopauzán, ez az arányszám 0.67 és 0.8 között van, míg a férfiak esetében a DCSA 0.85 és 0.95 között található. Tehát a felnőtt nők derék-csípő aránya jóval alacsonyabb, mint a férfiaké, azonban a menopauza után ez az arány megemelkedhet és átmehet a magasabb, férfias tartományokba. A változó korban lévő nők megnőtt DCSA-a általában annak a következménye, hogy szervezetükben a csökkenő ösztrogénszint miatt a hasi régióban alakul ki zsírfelhalmozódás Swami és Furnam 2007, 2008).

Tehát a nemi hormonok működésének jelentős szerepe van a zsírdepók által meghatározott nemenként eltérő testalkat kialakulásában. Singh (1993a, 1993b) ennek kapcsán felveti, hogy a különböző megbetegedések kockázata valószínűleg nem csak a testtömeg indexszel kifejezett túlsúlyosság mértékével függhet össze, hanem a zsírszövet anatómiai eloszlása is szerepet játszhat ebben (Kissebah és Krakower 1994). Az alacsonyabb derék-csípő arány a nőknél együtt jár azzal, hogy alacsonyabb megbetegedési kockázat mérhető a szívérrendszeri elváltozásokkal, a felnőttkori cukorbeteggel, a magas vérnyomással, a méh- és mellrákkal kapcsolatban (Misra és Vikram 2003).

Emellett Singh szerint az alacsony DCSA a nők magasabb reproduktív értékét is képes előrejelezni. Ezzel összefüggésben azt találták, hogy a magasabb derék-csípő aránnyal rendelkező nőknek inkább volt rendszertelen a menstruációs ciklusuk (van Hooff és mtsi. 2000). Egy másik vizsgálatból az is kiderült, hogy a nők DCSA-a alacsonyabb a menstruációs ciklusuk ovulációs időszakában (amikor a megtermékenyülés valószínűsége a legnagyobb), mint a ciklus más fázisaiban (Singh 2000). A sikeres terhességek valószínűsége összefüggést mutat a derék-csípő aránnyal. Egy mesterséges megtermékenyítési program résztvevői közül kisebb valószínűséggel történt meg a fogamzás a magasabb arányszámmal jellemezhető testalkatú (DCSA 0.8) nők esetében, amikor az életkor és a testtömeg hatását kizárták (Zaadstra és mtsi. 1993). A házasságban élő nők körében végzett egyik vizsgálat szerint, amikor viszonylag késői életkorban próbálkoznak életük első teherbe esésével, a magasabb derék-csípő arányú asszonyok nehezebben lesznek várandósak, mint az alacsony derék-csípő aránnyal bíró társaik (Kaye és mtsi. 1990).

Források:

  • Björntorp, P. (1991) Adipose tissue distribution and function. International Journal of Obesity 15: 67-81.

  • Kaye S. A., Folsom A. R., Prineas, R. J., Potter, J. D., Gapstur S. M. (1990) The association of body fat distribution with lifestyle and reproductive factors in a population study of postmenopausal women. International Journal of Obesity. 14: 583–591.

  • Kissebah, A. H., Krakower, G. R. (1994) Regional adiposity and mortality. Psychologycal Review, 74, 761.811

  • Misra, A., Vikram, N. (2003) Clinical and pathophysiological consequences of abdominal adiposity and abdominal adipose tissue depots. Nutrition, 19, 456-457.

  • Singh, D. (1993a) Body shape and women’s attractiveness: The critical role of waist-to-hip-ratio. Human Nature 4: 297-321.

  • Singh, D. (1993b) Adaptive significance of phemale physical attractiveness: Role of waist-to-hip ratio. Journal of Personality and Social Psychology 65: 293-307.

  • Singh, D. (2000). Waist-to-hip ratio: An indicator of female mate value. Proceedings of Human Mate Choice and Prehistoric Marital Network International Symposium, Kyoto, Japan, 16, 79-99.

  • Swami, V., és Furnham, A. (2008) The psychology of physical attraction. London: Routledge.

  • Swami, V., és Furnham, A. (Eds.) (2007) Body beautiful: Evolutionary and sociocultural perspectives. Basingstoke: Palgrave Macmillan.

  • Van Hoof, M.H.A., Voorhorst, F.J., Kaptein, M.B.H. et al. (2000) Insulin, androgen, and
    gonadotropin concentrations, body mass index, and waist to hip ratio in the first years after menarche in
    girls with regular menstrual cycles, irregular menstrual cycles, or oligomenorrhea. J. Clin. Endocrinol.
    Metab. 85, 1394-1400.

  • Zaadstra, B. M., Seidell, J. C., VanNoord, E A. H., Te Velde, E. R., Habbema, J. D. E, Vrieswijk, B., et al. (1993). Fat and female fecundity: prospective study of body fat distribution in conception rates. British Medical Journal, 306, 484-487.

  • További oldalak, amelyek jól szemléltetik, hogy napjaink fogyasztói társadalmában kialakult test-kultuszában a derék-csípő arány kérdése milyen népszerű témává vált:

    <p>

  • Online derék-csípő arány kalkulátor.

  • Az egészségmagazin cikke a derék-csípő arányról.

  • A vital.hu cikke a derék-csípő arányról.

  • komment

    A bejegyzés trackback címe:

    https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr4213678090

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.