Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A lengyelek mellben erősek - 3. rész

2010. július 15. 11:10 - Meskó Norbert

Az elmúlt két alkalommal lengyel kutatók női mellel kapcsolatos evolúciós szempontú vizsgálatait összegeztük (1. rész, 2. rész). Ebben a bejegyzésben Agnieszka Zelazniewicz, a Lengyel Tudományos Akadémia Antropológia Intézete doktoranduszának kutatását mutatjuk be, aki arról számol be megjelenés alatt álló tanulmányában, hogy a női mell méretének észlelése hogyan függ össze a férfiak szocioszexuális orientációjával.

A női mell olyan másodlagos nemi jelleg, amelyről régóta tudjuk, hogy érdeklődést vált ki a férfiakból és hatással van a női szépséggel kapcsolatos ítéleteikre. Egy korábbi vizsgálatból (Furnam és Swami 2007) az derült ki, hogy a mell mérete erősebb hatást gyakorol a vonzerő megítélésére, mint a derék-csípő arány. A női mellnek a méretén kívül is számos - a vonzerővel összefüggő - paramétere van, például a formája, mégis a méret az egyik olyan jellegzetessége, amely a leginkább látható.

Ugyanakkor, azt sem állíthatjuk egyértelműen, hogy a nagyobb mellméret feltétlenül együtt járna a vonzerő növekedésével, hiszen a kapcsolódó vizsgálatok eléggé ellentmondásos képet adnak erről. A legtöbb tanulmány ugyan azt állapítja meg, hogy a nagy mellméret kifejezett hatással van a vonzerőre (Singh és Young 1995, Furnham és mtsi. 1998, Lynn 2008), sőt vannak kutatások, amelyekben az átlagos mellméretet találták a legvonzóbbnak (Horvath 1981, Tantleff-Dunn 2002). Más dolgozatok viszont cáfolják, hogy a mell nagyságának hatása lenne a női szépség megítélésére (Furnham és mtsi. 2006), illetve arról számolnak be, hogy egy olyan vizsgálati eljárásban, ahol oldalnézetből mutattak női alakokat az értékelőknek, éppen a kisebb mellet találták vonzóbbnak (Furnham és Swami 2007). Ennek az ellentmondásos képnek az egyik lehetséges magyarázata, hogy a párválasztási preferenciák kontextus-függők, azaz hatással lehet rájuk az észlelési és értékelési folyamat belső és külső környezete. (Belső környezet alatt az egyéni különbségekért felelős genetikai készletet, az egyénre jellemző, általánosnak mondható anyagcsere folyamatokat, vagy az aktuális hormonális állapotot érthetjük, míg a külső környezeti hatások a tárgyi/természeti környezet erőforrásait illetve a társas környezet szociális hatásait jelenthetik.) Tehát egy-egy értékítélet nem csupán arról szól, hogy milyen a megítélt egyén párkapcsolati értéke, hanem az értékelő jellemzőiről is (például függ saját maga szerinti párértékétől), és egyéb jellemzői között attól is, hogy milyen szexuális stratégiát folytat éppen. (Zelazniewicz és Pawlowski, in press).

Tehát azok a testi, viselkedéses és pszichés jellemzők, amelyeket vonzónak tartunk egy lehetséges társban, alapvetően függhetnek például attól is, hogy milyen időtartamú kapcsolatra keresünk partnert. Azok a férfiak, akik rövid-távú párkapcsolati stratégiát folytatnak, számos partner felé mutatnak alacsony elköteleződéssel járó szexuális érdeklődést. Emiatt főként olyan jelzéseket részesítenek előnyben, amelyek lehetséges partner rövid-távú elérését valószínűsítik (ilyen például a termékenység, az egészség, a promiszkuitás, a szexuális vonzerő és tapasztalat szignálja). Ezzel ellentétben, a hosszú-távú párkapcsolati stratégiát folytató férfiak a magas elköteleződés jelzéseit preferálják a lehetséges partnerben. Ezért ők, a reproduktív potenciál és a fizikai vonzerő külső vonásain kívül érzékenyek számos pszichés jellemzőre is ( mint például a kedvesség, nyitottság, hűség, erkölcsösség, elköteleződés és szülői beállítódás) Buss és Schmitt 1993, Simpson és Gangestad 1992).

A szexuális stratégiák összefüggésben vannak a szocioszexualitással, amely az elköteleződés nélküli szexuális kapcsolatokban való részvételi hajlandóságot jelenti. Ennek a faktornak a mérésére fejlesztették ki a szocioszexuális orientációs kérdőívet, amely alapján rövid távú párkapcsolatokban való nagyobb részvételi hajlandóságot korlátlan szocioszexualitásnak nevezzük, míg ellenek ellenkezőjét korlátozott szocioszexualitásként címkézhetjük (Simpson és Gangestad 1991).

Zelazniewicz és Pawlowski, (in press) vizsgálatában 128 férfi értékelő vett részt, akiknek női mellekről készült fotókat kellett pontozniuk aszerint, hogy mennyire találják vonzónak azokat. A fényképek ugyanazt a női mellet 5 különböző méretben és 3 szemszögből mutatták be (szemből, oldalról és félprofilból). (Az ábra két különböző mellméretet szemléltet a sorokban, a három oszlop pedig a nézőpontokat.) A kutatók az elvárásoknak megfelelően azt találták, hogy a korlátlan szocioszexualitású férfiak összességében magasabb pontszámokat adtak a csupasz női melleket ábrázoló képekre, azonban ez a különbség csak a nagyobb mellméretnél volt szignifikáns.

A vizsgálat eredményei megerősítik, hogy szocioszexuális orientáció fontos közvetítő faktor a női szépség észlelésében és dinamikus szerepet játszik a kontextus-függő párválasztásban. Már korábbi vizsgálatok is feltárták, hogy a korlátlan szocioszexualitású férfiak magasabbra értékelik a párérték megbízható jelzésével összefüggő fizikai vonzerő kulcsait, mint a belső pszichés tartalmakra vonatkozó kulcsokat (személyiség, szülői minőség). A nagyobb mell tehát valószínűleg azért vonzóbb a korlátlan szocioszexualitású férfiak számára, mert egyszerre hirdeti tulajdonosának érettségét és termékenységét (Sugiyama 2005), és összefüggésben lehet a magas genetikai minőséggel (Moller és mtsi 1995 Manning és mtsi. 1997).

Források:

  • Buss, D. & Schmitt, D. (1993). Sexual strategies theory: an evolutionary perspective on human mating. Psychological Review, 100, 204-232.

  • Furnham, A., Swami, V. és Shah, K. (2006) Body weight, waist-to-hip ratio and breast size correlates of ratings of attractiveness and health. Personality and Individual Differences, 41, 443-454.

  • Furnham, A., Dias, M. és McClelland, A. (1998). The role of body weight, waist-to-hip ratio, and breast size in judgments of female attractiveness. Sex Roles, 39, 311-326.

  • Furnham, A., Swami, V. (2007) Perceptions of female buttocks and breast size in profile. Social Behavior and Personality, 35, 1-8.

  • Horvath, T. (1981) Physical attractiveness: The influence of selected torso parameters. Archives of Sexual Behavior, 10, 21-24.

  • Lynn, M. (2009). Determinants and consequences of female attractiveness and sexiness: realistic test with restaurant waitress. Archives of Sexual Behavior. 38, 5, 737-745.

  • Manning J., Scutt D., Whitehouse G., és Leinster S. (1997). Breast asymmetry and phenotypic quality in women. Evolution and Human Behavior, 18, 223-236.

  • Moller, A., Soler, M. és Thornhill, R. (1995). Breast asymmetry, sexual selection, and human reproductive success. Ethology and Sociobiology, 16, 207-219.

  • Simpson, J. & Gangestad, S. (1991). Individual differences in sociosexuality: evidence for convergent and discriminant validity. Journal of Personality and Social Psychology, 60, 870-883.

  • Simpson, J. és Gangestad, S. (1992). Sociosexuality and Romantic Partner Choice. Journal of Personality, 60, 31-51.

  • Sugiyama, L. (2005). Physical attractiveness in adaptationist perspective. Handbook of evolutionary psychology. New Jersey: John Wiley and Sons.

  • Tantleff-Dunn, S. (2002). Biggest isn’t always best: The effect of breast size on perception of women. Journal of Applied Social Psychology, 32, 2253-2265.

  • Zelazniewicz, A., Pawlowski, B. The influence of male sociosexual orientation on female breast size attractiveness assessment. Archives of Sexual Behavior. (in press)

  • komment

    A bejegyzés trackback címe:

    https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr3013678082

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.