Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A férfiak könnyebben esnek szerelembe?

2010. július 18. 09:40 - Meskó Norbert

Az eddigi blogbejegyzésekben rendszerint a fizikai külső elemzésére koncentráló kutatások bemutatásával foglalkozunk. Kivételt teszünk azonban, hiszen a párválasztás természetesen nem írható le úgy, mintha csupán a szépségre adott válasz lenne. A mai bejegyzés fókuszában például a szerelem áll, illetve Andrew Galperin és kollégájának, Martie Haseltonnak (2010) szerelemmel kapcsolatos kutatásáról olvashatunk, akik a Kaliforniai Egyetem Pszichológia Tanszékének munkatársai.

Egészen a közelmúltig számos társadalomtudós úgy gondolta, hogy a romantikus szerelem csupán a nyugati kultúra "hisztériája" (Jankowiak 1995). Sokáig úgy tartották, hogy a mély szerelem egyfajta kulturális kifinomultság jele, és csak a legiskolázottabb, legfelvilágosultabb egyének képesek ennek átélésére. Egyre több vizsgálati eredmény számolt be azonban arról, hogy a romantikus szenvedély számos kultúrában létezik, és ez alátámasztja azt az elképzelést, miszerint a szerelem érzése egyetemes tapasztalat lehet (Buss 1989,1988, 2006, Jankowiak 1995).

A romantikus szerelem kialakulásával kapcsolatos vezető elmélet szerint a szerelem funkciója a párkapcsolatban kettős: egyrészt az elköteleződés kialakítása a szeretett személy irányába, másrészt az elköteleződés jelzése annak, akit szeretünk (Frank 1988). Mivel a nők hajlamosabbak arra, hogy kételkedjenek a férfiak elköteleződésének erősségében és valódiságában, ezért az elmélet szerint a férfiakban kialakult az a képesség, hogy először ők legyenek szerelmesek, demonstrálva ezzel érzelmi elköteleződésüket a szeretett hölgy felé.

Egy online vizsgálat keretében Galperin és Haselton (2010) arra vállalkozott, hogy megvizsgálja milyen nemi és egyéni különbségek állhatnak a könnyed szerelembe esés pszichológiai hátterében. A kérdőívet 375 felnőtt korú válaszadó töltötte ki (191 nő és 166 férfi), akik heteroszexuális beállítódásúak voltak, átlagéletkorukat tekintve pedig a férfiak kb. két évvel idősebbek (32.2 vs. 29.9). A kutatók alapvetően több feltételezésből indultak ki, amelyeket vizsgáltuk csak részben igazolt:

A címben is feltett kérdésre, a vizsgálat alapján negatív választ adhatunk, azaz nem találtak különbséget a két nem között abban, hogy melyikük milyen könnyen lesz szerelmes. Az eredmény önmagában nem meglepő, hiszen számos korábbi tanulmány is ellentmondásos eredményeket hozott a témában. Kanin, Davidson és Scheck (1970) vizsgálatában azt találták, hogy a megkérdezett egyetemista populációban a férfiak aktuális kapcsolatokat illetően rövidebb idő múltán érezték, hogy szerelmesek. A férfiak 27%-a, míg a nőknek csupán 15%-a érezte úgy már az első randin, hogy szerelmes. Egy másik tanulmányban (Rubin, Peplau és Hill 1981) 231 egyetemista párt kértek meg a kutatók arra, hogy pontszámokkal fejezzék ki, mennyire értenek egyet néhány olyan állítással, amely a romantikus párkapcsolatokra vonatkozik. Itt azt találták, hogy a férfiak magasabbra értékelték az "létezik szerelem első látásra", vagy "a szerelem legyőzheti az ideológiai és gazdasági akadályokat". Montgomery (2005) serdülőkorú fiatalokat kérdezett meg tapasztalataikról és eredményei azt mutatták, hogy a fiúk nagyobb arányban állították, hogy szerelmesek. Ezzel ellentétben más tanulmányok szerint a nők nagyobb százalékban vallották magukat szerelmesnek a vizsgálat időpontjában (Sprecher és mtsi. 1994, (Hendrick és Hendrick 1986). De van olyan kultúrközi vizsgálat, amely egyáltalán nem talált különbséget a két nem között abban, hogy a kérdőív kitöltésekor melyik vallotta magát inkább szerelmesnek (Doherty, Hatfield, Thompson és Choo 1994).

Forrás:

  • Buss, D. M. (1988) Love acts: The evolutionary biology of love. In R. J. Sternberg and M. L. Barnes (Eds.), The psychology of love (pp. 100-118). New Haven, CT: Yale University Press.

  • Buss, D. M. (1989) Sex differences in human mate preferences: Evolutionary hypotheses testing in 37 cultures. Behavioral and Brain Sciences, 12, 1-49.

  • Buss, D. M. (2006) The evolution of love. In R .J. Sternberg and K. Weis (Eds.), The new psychology of love (pp. 65-86). New Haven, CT: Yale University Press.

  • Doherty, W. R., Hatfield, E., Thompson, K. és Choo, P. (1994) Cultural and ethnic influences on love and attachment. Personal Relationships, 1, 391-398.

  • Frank, R. H. (1988) Passions within reason: The strategic role of the emotions. New York: W.W. Norton and Company.

  • Galperin, A., és Haselton, M. G. (2010) Predictors of how often and when people fall in love. Evolutionary Psychology, 8(1), 5-28.

  • Jankowiak, W. R. (1995) Introduction. In W.R. Jankowiak (Ed.), Romantic passion: A universal experience? (pp. 1-19). New York: Columbia University Press.

  • Kanin, E. J., Davidson, K. R. és Scheck, S. R. (1970). A research note on male-female differentials in the experience of heterosexual love. The Journal of Sex Research, 6, 64-72.

  • Montgomery, M. J. (2005) Psychosocial intimacy and identity: From early adolescence to emerging adulthood. Journal of Adolescent Research, 20, 346-374.

  • Rubin, Z., Peplau, L. A. és Hill, C. T. (1981) Loving and leaving: Sex differences in romantic attachments. Sex Roles, 7, 821-835.

  • Sprecher, S., Aron, A., Hatfield, E., Cortese, A., Potapova, E. és Levitskaya, A. (1994) Love: American style, Russian style and Japanese style. Personal Relationships, 1, 349-369.
  • komment

    A bejegyzés trackback címe:

    https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr9313678056

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.