Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Vonzó férfitest: szőrös vagy inkább csupasz?

2010. július 30. 07:30 - Meskó Norbert

Általánosan elfogadott vélemény, hogy a nők szőrös férfitest iránti preferenciájának hátterében az aktuális divatirányzatok által diktált szépségideálok állnak. Markus Rantala és kollégái (2010) a finn Turku Egyetem kutatói azonban eltérő alapfeltevésből indultak ki, és a kulturális különbségek mellett evolúciós okokat is feltételeztek, amikor ebben a témában terveztek vizsgálatot.

Számos vizsgálatban találták ugyanis azt, hogy a nők havi ciklusától is függ, hogy mit találnak szexinek, vonzónak a férfiakban (Gangestad és Thornhill 2008). Amikor a nők havi ciklusuk megtermékenyítés szempontjából nagyobb kockázatú időszakában vannak (ezeket, a peteérés körüli napokat nevezzük fertilis, vagy termékeny periódusnak), akkor megemelkedik a férfias jelzések iránti preferencia mértéke. Vonzóbbnak találják például a maszkulinabb arcokat és a férfiasabb hangokat ebben az időszakban, mint a kevésbé férfiasakat. Az evolúciós kutatók szerint, a nők havi ciklusának hormonális változásával összefüggő preferencia-béli változások valószínűleg adaptívak voltak az ősi időkben. A maszkulinitás szignálja a férfi átörökíthető (genetikai) tulajdonságainak egyik megbízható jelzése, hiszen csak az egészséges férfiak "engedhetik meg maguknak", hogy az immunrendszer-romboló hatású férfi nemi hormonnal (tesztoszteronnal) összefüggő jellegeket kifejlesszék, és magukon megjelenítsék. A nők azon keresztül, hogy a maszkulinitás jelzéseire érzékenyek (az ilyen férfiakat vonzóbbnak találják) mintegy kiválasztják a "jó géneket" utódaik számára (Jones és mtsi. 2008). Másrészről, mivel a férfiasság külső jegyei a magasabb tesztoszteron szinttel járnak együtt, az a párkapcsolati instabilitáshoz is vezethet, és együtt járhat a kapcsolaton belüli alacsonyabb szintű elköteleződéssel, amely végső soron ahhoz vezethet, hogy maszkulinabb férfiak nagyobb a valószínűséggel mutatnak alacsonyabb szülői ráfordítást. A nők preferenciájának cikluson belüli változása lehetőséget teremt arra, hogy maximalizálják genetikai rátermettségüket a következő generációban, azon keresztül, hogy a maszkulinitás jelzéseire érzékenyek, ezért inkább az ilyen jellegeket mutató férfiakkal lépnek félre (Penton-Voak és mtsi. 1999). Rantala és mtsi. (2010) szerint elképzelhető, hogy a férfi test szőrösségének preferenciája a nőkben, szintén hasonló adaptív mechanizmusokon keresztül történik.

A férfitest szőrösségének a vonzerőben betöltött szerepét viszonylag kevesen vizsgálták. Angliában és Sri Lankán pozitív hatással volt a szőrösség a férfiak szexuális vonzerejének megítélésére (Dixson és mtsi. 2003), míg például Kínában inkább a kevésbé szőrös vagy szőrtelen alakokat tartották a legvonzóbbnak a nők (Dixson, Dixson, Li és Anderson 2007). Ezen kulturális különbségek mellett adódik a kérdés, hogy vannak-e egyéni különbségek is a szőrös férfitest preferenciájában és hogy a nők ciklusának (hormonális státusz) van-e hatása erre a preferenciára.

Rantala (2010) vizsgálatában 20 férfit kért meg arra, hogy borotválják le szőrzetüket a mellkasukon és törzsükön. A férfiakról a beavatkozás előtt és után is készítettek fényképeket, amelyeket így, párban mutattak meg a vizsgálatban résztvevő 552 fő női értékelőknek, akiket arra kértek, hogy válasszák ki a számukra vonzóbb képet. (Ezen túl rákérdeztek a nők életkorára, menstruációs státuszára is egy rövid kérdőívben, amely alapján az elemzéskor négy alcsoportot alkottak: (a) a termékenység szempontjából alacsony kockázatú csoport, (b) a termékenység szempontjából magas kockázatú (ovulációban lévők) csoport, (c) menopauzán átesettek csoportja, (d) várandósok csoportja.) Az eredmények első látásra a nyugati világban elvárt eredményt mutatják: az eltávolított testszőrzet megnövelte a menopauza előtt álló finn nők számára a férfi testek vonzerejét. A kulturális különbségek magyarázatán túl elképzelhető, hogy azért is található preferencia-béli eltérés a különböző populációk között a férfitest szőrzetének megítélésében, mert az ektoparaziták (pl. tetvek, atkák) előfordulási gyakorisága is geográfiai szempontból eltérő volt az emberré válás során. Más szavakkal: a szőrtelenség védelmet jelenthetett az ektoparazitákkal szemben (Rantala 1999, 2007).

A vizsgálatból az is kiderült, hogy azok a nők találták vonzóbbnak a szőr-borította férfitesteket, akik aktuális partnere szintén szőrös testű. A megkérdezett nők szerint a férfias testszőr valóban fontos szerepet játszik a párválasztásban.

Ahogy korábbi vizsgálatokból láttuk, a nők havi ciklusának termékeny időszakában olyan maszkulinitással összefüggő vonásokat preferálnak a férfiakban, amelyek összefüggnek a magas tesztoszteron szinttel. Ebben a vizsgálatban azonban Rantala és mtsi. (2010) azt találták, hogy a peteérés időszakában lévő nők számára a borotvált férfi testek vonzóbbak voltak, mint a szőrösek. A várandós nők pedig a legalacsonyabb mértékű averziót (elutasítást) mutatták a szűrös férfitestekkel kapcsolatban, hasonlóan, mint a ciklusuk terméketlen periódusában lévő nők. Első látásra ez úgy tűnik, hogy éppen ellentmond a várakozásoknak, mert a hétköznapi gondolkodásban a férfiak testszőrzete valóban összemosódik a férfiasság jelzésével. A kutatások azonban biológiai értelemben nem igazolják azt feltételezést, miszerint a szőrösség a férfiasság jelzése lenne. Nem találtak például korrelációt (együtt járást) a test szőrössége és más, a magas tesztoszteron szinttel összefüggő fizikai jellegek megjelenése között, mint például férfias hang, vagy a férfias testalkat (Collins 2000). Hasonlóképpen, nem találtak ilyen összefüggést a mellkas szőrössége és a szervezetben mért tesztoszteron szintje között sem (Knussmann et al. 1992). Továbbá, a Kalahári sivatagban élő szőrösebb mellkasú !Kung busman férfiak vérében magasabb ösztradiol (női nemi hormon) szintet mértek, mint a csupaszokéban. A monogám párválasztási rendszerben élő emlősöknél az ösztrogén hatása erősen befolyásolja a szülői viselkedést (Trainor and Marler 2002), és azoknál a férfiaknál is, akik apák lettek megemelkedett ösztradiol szintet mérnek (Berg and Wynne-Edwards 2001).

A vizsgálat eredményei tehát azt mutatják, hogy a résztvevő nők számára a férfi testszőrzettel kapcsolatos preferenciájuk ciklusuk termékeny pontján inkább közelít a nyugati szépségideálhoz (szőrtelenség), mint a férfiasság hagyományosnak mondható jelképéhez, a szőrösséghez. Az is elképzelhető, hogy szőrzet eltakarja az egyébként vonzónak tartott férfias testi jellegeket, mint például az izomzat, ezért találják a nők kevésbé vonzónak.

Forrás:

  • Berg, S. J, Wynne-Edwards, K. E. (2001). Changes in testosterone, cortisol, and estradiol levels in men becoming fathers. Mayo Clin Proc. 76:582–592.

  • Collins, S. A. (2000). Men’s voices and women’s choices. Anim Behav. 60:773–780.

  • Dixson, A. F, Halliwell, G., East, R., Wignarajah, P., Anderson, M. J. (2003). Masculine somatotype and hirsuteness as determinants of sexual attractiveness to women. Archives of Sexual Behavior, 32:29–39.

  • Dixson, B. J., Dixson, A.F, Li, B. G, Anderson, M. J. (2007). Studies of human physique and sexual attractiveness: sexual preferences of men and women in China. Am J Hum Biol. 19:88–95.

  • Gangestad, S. W, Thornhill, R. (2008). Human oestrus. Proc R Soc Lond B Biol Sci. 275:991–1000.

  • Jones, B. C, DeBruine, L. M, Perrett, D. I, Little, A. C, Feinberg, D. R, Law Smith, M. J. (2008). Effects of menstrual cycle phase on face preferences. Archives of Sexual Behavior. 37:78–84.

  • Knussmann, R., Christiansen, K., Kannmacher, J. (1992). Relations between sex hormone level and characters of hair and skin in healthy young men. Am J Phys Anthropol. 88:59–67.

  • Penton-Voak IS, Perrett DI, Castles DL, Kobayashi T, Burt DM, Murray LK, Minamisawa R. (1999). Menstrual cycle alters face preference. Nature. 399:741–742.

  • Rantala M.J. 2007. The evolution of nakedness in Homo sapiens. Journal of Zoology 273: 1-7.

  • Rantala M.J., Pölkki M. & Rantala L.M. (2010). Preference for human male body hair changes across the menstrual cycle and menopause. Behavioral Ecology 21: 419–423.

  • Rantala, M.J. (1999). Human nakedness: adaptation against ectoparasites? International Journal for Parasitology 29, 1987-1989.

  • Trainor CB, Marler CA. (2002). Testosterone promotes paternal behavior in a monogamous mammal via conversion to oestrogen. Proc R Soc Lond B Biol Sci. 269:823–829.

  • komment

    A bejegyzés trackback címe:

    https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr2313678050

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.