Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nőies testalkat: okosabb utód?

2010. szeptember 25. 10:03 - Meskó Norbert

A vonzó női testalak evolúciójűnak magyarázatakor a kutatók kezdetben arra a feltételezésre összpontosítottak, hogy a derék-csípő arány (DCSA) a termékenységgel és/vagy az egészséggel van összefüggésben (Singh 1993; Sugiyama 2005). Azonban mindkét állítást csak részben sikerült igazolni. Néhány laboratóriumi körülmények között történt megtermékenyítés igazolta, hogy a 0.8-nál kisebb DCSA-val jellemezhető nők könnyebben esnek teherbe (Zaadstra és mtsi. 1993, van Noord-Zadastra és mtsi. 1991), ugyanakkor egy hasonló módszerekre épülő másik vizsgálat nem talált ilyen összefüggést (Eijkemans és mtsi., 2003).

A kutatások egy másik csoportjába sorolható tanulmányok azt állítják, hogy a DCSA alapján nem azonosíthatók a fiatal nők infertilitással összefüggő menstruációs problémái. Egy vizsgálatban több mint 22 ezer 14-16 év közötti serdülő lányt vizsgáltak és nem találtak különbséget a DCSA tekintetében azok között, akiknek rendszeres havi ciklusuk volt és akiknek nem (kimaradozott, vagy sűrűbb volt az átlagosnál) (van Hooff és mtsi. 1999). Más, hasonló tanulmányokban - ahol 15-18, illetve 17-18 éves fiatal nők adatait elemezték – sem találtak összefüggést a DCSA és a termékenység mutatói között (van Hooff és mtsi. 2000a, 2000b).

Tisztázásra váró kérdés, hogy valójában milyen fajta kapcsolat is van az alacsony DCSA és a termékenység között. Ha a testen kialakult energiaraktárak a terhesség és a szoptatás energetikai fedezetének jelzései (Sugiyama, 2005), akkor a karcsúbb nők éppen kevesebb zsírdepóval rendelkeznek. Tehát ez az elmélet nem magyarázza meg, hogy miért éppen a csípőn és a combokon alakult ki a nők zsírdepó, és hogy miért nem láthatjuk ugyanezt általában a főemlősöknél.

http://photography.nationalgeographic.com/staticfiles/NGS/Shared/StaticFiles/Photography/Images/Content/mother-and-baby-3504-ga.jpg

A másik elgondolás szerint az alacsony DCSA az egészséget jelzi. Ennek a megállapításnak a kiindulópontja Björntorp (1988) vizsgálatából származik, ahol a nők magas DCSA-a együtt járt a megemelkedett megbetegedési és halálozási mutatókkal. Ebben a mintában azonban meglehetősen sok volt a menopauzán átesett nő, akinél rendszerint magasabb a krónikus betegségek aránya, viszont ez nem lehetett általános az emberelődök között (Eaton és mtsi., 1997). Az élelemhiányos időszakok okozta élettani stresszt inkább az alhason megjelenő zsírpárnák kifejlesztésével oldották meg a „takarékos gének”, amelyek jól reklámozták a túlélési értéket (Groop, 2000). Az elhízásra való hajlam napjainkban számos káros élettani hatás kialakulásáért felelős, így ez – a magas DCSA-nyal összekapcsolódó – jelzése már kevéssé vonzó. Azonban az még most sem világos, hogy a magas és alacsony DCSA a nőknél eltérő reproduktív lehetőségeket jelentenek-e reproduktív időszakuk alatt.

Egy újabb vizsgálatban a kérdések már arra vonatkoznak (Lassek és Gaulin, 2008), hogy amennyiben a DCSA nem igazán megbízható prediktora a női termékenységnek és a reproduktív életkor túléléséi esélyit sem javítja, akkor milyen szelekciók nyomás hatására raktározódik a tápanyag mégis a gluteofemorális régióban és miért olyan érzékenyek erre a férfiak.

Ha az egyedfejlődés során a gluteo-femorális régióiban nagyobb százalékban halmozódik fel zsír, a menarché korábbi életkorban jelentkezik, ha azonban az alhasi régióban alakul ki zsírtöbblet, akkor az első menstruáció későbbre tolódik (Lassek és Gaulin, 2008). A gluteo-femorális régióban lerakódott zsír a hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavak (LCPUFA) fő forrása, különösen az omega-3 dokozahexénsav (DHA), amely kritikus a fötális és újszülött kori gyermeki agy fejlődését illetően. Ezek a LCPUFA-ak teszik ki az agy (víz nélküli súlyának) hozzávetőleg 20%-át (Hachey és mtsi., 1987). Egy meglehetősen érdekes vizsgálatban azt is kimutatták, hogy az anyák prenatális DHA bevitele minden 100 mg-onként a gyermek IQ-jának 0.13 pont növekedésével jár együtt (Cohen és mtsi., 2005). A gluteo-femorális zsír gazdagabb esszenciális LCPUFA-kban, mint a has alján, illetve a zsigereken lerakódott zsír (Phinney és mtsi., 1994). Az alacsony DCSA pedig összefügg a vérben mért magasabb DHA szinttel (Garaulet és mtsi., 2001).

Lassek és Gaulin (2008) vizsgálatban több mint tizenhatezer ember adatait használták fel, és többek között testük morfológiai adottságai és különféle kognitív tesztekben elért eredményük között találtak elgondolkodató eredményeket. Az alacsonyabb derék-csípő aránnyal rendelkező nők jobb eredményeket értek el a kognitív feladatokban, mint magasabb derék-csípő aránnyal rendelkező tárasaik még akkor is, amikor standardizálták az életkort, iskolázottságot, a szülők státuszát, stb. Sőt, amikor anyák és gyermekeik adatait elemezték, megállapították, hogy az anyák derék-csípő aránya prediktív volt gyermekik kognitív képességeiket illetően. Az alacsonyabb szülői DCSA a gyermekek jobb teszteredményeivel járt együtt (Természetesen itt is standardizálták a szülők jövedelmét, iskolázottságát.)

A DCSA jelzőfunkciójával kapcsolatos viták természetesen itt még nem zárulnak le, de ezek az adatok valószínűsítik, hogy a női alak a gluteo-femorális zsírraktáron keresztül informál az agyszövet fejlődéséhez szükséges energetikai források meglétéről. Ez a magyarázat abban is újszerű az eddigiekhez képest, hogy funkcionális kapcsolatot talál két olyan humán sajátosság között, mint a nagyméretű agy és a nemi dimorfizmust mutató nőies testalak.

Források

  • Bjorntorp, P. (1988). The association between obesity, adipose tissue distribution and disease. Acta Medica Scandinavia, (Suppl 723), 121–134.

  • Cohen, J. T., Bellinger, D. C., Connor, W. E., és Shaywitz, B. A. (2005). A quantitative analysis of prenatal intake of n−3 polyunsaturated fatty acids and cognitive development. American Journal of Preventive Medicine, 29, 366–374.

  • Eaton, S. B., Eaton, S. B., III, és Konner, M. J. (1997). Paleolithic nutrition revisited: A twelve-year retrospective on its nature and implications. European Journal of Clinical Nutrition, 51, 207–216.

  • Eijkemans, M. J. C., Imani, B. A., Mulders, A. G. M., Habbema, J. D. F., & Fauser, B. C. J. M. (2003). High singleton live birth rate following classical ovulation induction in normogonadotrophic anovulatory infertility. Human Reproduction, 18, 2357–2362.

  • Garaulet, M., Perez-Llamas, F., Perez-Ayala, M., Martinez, P., de Medina, F. S., Tebar, F. J., és Zamora, S. (2001). Site-specific differences in the fatty acid composition of abdominal adipose tissue in an obese population from a Mediterranean area. American Journal of Clinical Nutrition, 74, 585–591.

  • Groop, L. (2000). Genetics of the metabolic syndrome. British Journal of Nutrition, 83(Suppl 1), S39–S48.

  • Hachey, D. L., Thomas, M. R., Emken, E. A., Garza, C., Brown-Booth, L., Adlof, R. O., és mtsi. (1987). Human lactation: maternal transfer of dietary triglycerides labeled with stable isotopes. Journal of Lipid Research, 28, 1185–1192.

  • Lassek, W. D., Gaulin, S. J. C. (2008) Waist-hip ratio and cognitive ability: is gluteofemoral fat a privileged store of neurodevelopmental resources? Evolution and Human Behavior 29: 26–34.

  • Phinney, S. D., Stern, J. S., Burke, K. E., Tang, A. B., Miller, G., és Holman, R. (1994). Human subcutaneous adipose tissue shows site-specific differences in fatty acid composition. American Journal of Clinical Nutrition, 60, 725–729.

  • Singh, D. (1993) Body shape and women’s attractiveness: The critical role of waist-to-hip-ratio. Human Nature 4: 297-321.

  • Sugiyama, L. S. (2005). Physical attractiveness in adaptationist perspective. In D. M. Buss (Ed.), Handbook of evolutionary psychology (pp. 292–343). Hoboken, NJ: John Wiley.

  • van Hooff, M.H.A., Voorhorst, F.J., Kaptein, M.B., Hirasing, R.A., Koppenaal, C. and Schoemaker, J. (1999) Endocrine features of the polycystic ovary syndrome in a random population sample 14–16 year old adolescents. Human Reproduction, 14, 2223–2229.

  • Van Hooff, M.H.A., Voorhorst, F.J., Kaptein, M.B.H. et al. (2000a) Insulin, androgen, and gonadotropin concentrations, body mass index, and waist to hip ratio in the first years after menarche in girls with regular menstrual cycles, irregular menstrual cycles, or oligomenorrhea. Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism, 85, 1394-1400.

  • van Hooff, M.H.A., Voorhorst, F.J., Kaptein, M.B.H., Hirasing, R.A., Koppenaal, C., Schoemaker, J. (2000b). Polycystic ovaries in adolescents and the relationship with menstrual cycle patterns, luteinizing hormone, androgens, and insulin. Fertility and Sterility, 74, 49–58.

  • van Noord-Zaadstra, B. M., Seidell, J. C., Vrieswijk, B., és Van Noord, P. A. H. (1991). The relationship between fat distribution and fertility: A prospective study of healthy Dutch women. International Journal of Obesity, 15(Suppl 3), 36.

  • Zaadstra, B. M., Seidell, J.C., VanNoord, P.A.H., Te Velde, E. R., Habbema, J. D. F., Vrieswijk, B., et al. (1993). Fat and female fecundity: Prospective study of effect of body fat distribution on conception rates. British Medical Journal, 306, 484–487.

  • komment

    A bejegyzés trackback címe:

    https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr5813678040

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.