Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Tetoválás és piercing

2011. január 25. 06:05 - Meskó Norbert

http://www.corbisimages.com/images/AX016141.jpg?size=67&uid=ee1fb38f-1d81-4a0d-bc7a-f21b6ad576e8&uniqID=f45fca45-02c0-4db2-a05a-f3b7911b8fbbA lengyel Tudományos Akadémia kutatói, Slawomir Koziel, Weronika Kretschmer, és Prof. Boguslaw Pawlowski a test díszítésének olyan maradandó változással járó típusait vizsgálták, mint a tetoválás és a piercing, amelyek divatosak a fejlett nyugati világban. Arra voltak kíváncsiak, hogy vajon ezeknek a testdíszeknek milyen evolúciós jelentőségük van a személyészlelésben.

Az emberi test díszítése számos kultúrában ismert, népszerű szokás és régóta foglalkoznak ennek a jelenségnek a leírásával a kutatók is, főként a kulturális antropológusok. Ahogy a természetes ornamentikák különböző állatfajok esetében, úgy az embernél a testdíszek, mint a tetoválás és a piercing, egyfajta jelzésként működhet, amely kimondottan fontos jelentéssel közvetít a társas és szexuális kontextusban (Koziel és mtsi. 2010). A tetoválást, a testékszert és a testfestést gyakran használták a társadalmi státusz jelzésére, mint például az ősi maja civilizációban, ahol a test művészi díszítése, az uralkodó családdal is összekapcsolódott (Gilbert 2001, Baudez 2000, Pendergrast és mtsi 2004). A csoporthoz tartozás jelzésére napjainkban is használják különböző szubkultúrákban, például bűnözőknél, szolgáknál vagy éppen a nemesi származás jelzéseként (Schildkrout 2004). A XIX. századi Európában a tetoválást például a hazafiasság emblémájaként is használták (Caplan 2000). A modern nyugati társadalmakban azonban a tetoválás és/vagy piercing használata egyszerűen csak az önkifejezés és énidentitás bemutatására szolgál (Armstrong és mtsi. 2004, Greif és mtsi. 1999).

Bár a testdíszítés különböző társas funkcióit viszonylag könnyű felismerni és azonosítani a tudósoknak, továbbra is érdekes kérdés marad, hogy a különböző csoportokhoz tartozó embereknek csak egy része szánja rá magát a tetoválás vagy piercing viselésére (Koziel és mtsi. 2010). Amióta a testdíszítés fájdalommal és bizonyos egészségügyi kockázattal is jár, a tetoválás/piercing viselése jelezheti a kockázatvállaló magatartásra való hajlamot, amelyben viszonylag nagy egyéni különbségek találhatók az emberi csoportokban. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a piercing miatt keletkezett sebeknek legalább 20-30%-a fertőződik el, vagy ezzel visz át tulajdonosa valamilyen véráram útján terjedő betegséget, például hepatitiszt, és a HIV vírus (Goldberg és Anderson 2004, Stirn 2003, Kral és mtsi. 2001). Például az egyik new yorki egyetemen, azoknak a hallgatóknak, akik piercinget rakattak testükre, mintegy 17 százaléka számolt be vérzési problémákról, szövet gyógyulási rendellenességekről vagy bakteriális fertőzésről a beavatkozást követően (Stirn 2003). A fertőzések mellett a tetoválás kiválthat allergiás bőrreakciót is, amellyel a szervezet a bevitt festékanyagra reagálhat, de további komplikációk is felléphetnek a tetoválást követően, mint például a szarkoidózis, rosszindulatú daganat, vagy rákos daganat (Montgomery és Parks 2001).

Koziel és mtsi. (2010) szerint, akik rászánják magukat a testdíszítésre, és a fenti kockázatokat is magában rejtő formáját, a tetoválást és/vagy a piercinget választják, biológiai szempontból viszonylag jó minőségű individuumok. Ebből a nézőpontból a tetoválás és a piercing azért szolgálhat a test díszítésére, mert a hátrányelv (Zahavi 1975, 1977) szerint működik, és tulajdonosa (viselője) biológiai minőségét jelzi (a hátrányelvről részletesebben az előző fejezetben olvashatunk). Ezért játszhat fontos szerepet az emberi párválasztás két fontos színterén is, a nemen belüli vetélkedésben és a potenciális partner figyelmének felkeltésében (Wohlrab és mtsi. 2007). Koziel és mtsi. (2010) vizsgálatában arra volt kíváncsi, hogy a tetoválást és /vagy piercinget viselők valóban különböznek-e biológiai minőségük egyik fontos mutatójában, a test szimmetriájának mértékében azokról, akik nem díszítik ilyen feltűnő módon. A fluktuáló aszimmetria (FA) a fejlődési stabilitás olyan megbízható szignálja, amelyet viszonylag könnyű mérni, és jól mutatja a biológiai minőségben mutatkozó egyéni eltéréseket (részletesebben ennek a fejezetnek az első részében olvashatunk az FA elméleti hátteréről és empirikus teszteléséről). A vizsgálatban 116 tetovált és/vagy piercinget hordó, és 86 kontroll személy vett részt, akik nem viseltek ilyenfajta testdíszeket. A kutatók azt találták, hogy a tetovált és/vagy piercinget viselő férfiak szimmetrikusabbak voltak, mint a kontroll csoport férfi tagjai, azonban a nők esetében nem mértek ilyen eltérést a díszített testű és dísztelen vizsgálati személyek között. Elképzelhető tehát, hogy a nyugati társadalmakban az ilyen egészségi kockázatokkal járó testi ornamentika összefüggésben van a férfiak biológiai minőségének megbízható jelzésével. Az eredmény azért is érdekes, mert a kutatók egy másik feltételezését viszont nem erősítette meg a vizsgálat: a tetovált és/vagy piercinget viselőket nem találták vonzóbbnak a többi vizsgálati személynél az értékelők, tehát elképzelhető, hogy ez a fajta díszítettség önmagában nem a vonzerőt emeli meg a nyugati kultúrákban, hanem eltérő módon, közvetve fejti ki a párválasztási preferenciákra gyakorolt hatását.

Forrás

  • Armstrong, M. L., Roberts, A. E., Owen, D. C., & Koch, J. R. (2004). Contemporary college students and body piercing. Journal of Adolescent Health, 35, 58–61.

  • Baudez, C. F. (2000). The Maya king's body, mirror of the universe. Anthropology and Aesthetics, 38, 134-143.

  • Caplan, J. (2000). Written on the body: The tattoo in European and American history. Princeton, NJ: Princeton University Press.

  • Gilbert, S. (2001). Tattoo history: A source book. Juno Books.

  • Goldberg, D., & Anderson, E. (2004). Hepatitis C: Who is at risk and how do we identify them? Journal of Viral Hepatitis, 11(Suppl 1), 12-18.

  • Greif, J., Hewitt, W., & Armstrong, M. L. (1999). Tattooing and body piercing: Body art practices among college students. Clinical Nursing Research, 8, 368-385.

  • Koziel, S., Kretschmer, W., Pawlowski, B. (2010). Tattoo and piercing as signals of biological quality. Evolution and Human Behavior. 31, 187-192.

  • Kral, A. H., Bluthenthal, R. N., Lorvick, J., Gee, L., Bacchetti, P., & Edlin, B. (2001). Sexual transmission of HIV-1 among injection drug users in San Francisco, USA: Risk-factor analysis. Lancet, 357, 1397-1401.

  • Montgomery, D. F., & Parks, D. (2001). Tattoos: Counseling the adolescent. Journal of Pediatric Health Care, 15, 14-19.

  • Schildkrout, E. (2004). Inscribing the body. Annual Review of Anthropology, 33, 319-344.

  • Stirn, A. (2003). Body piercing: Medical consequences and psychological motivations. Lancet, 361, 1205-1215.

  • Wohlrab, S., Stahl, J., Rammsayer, T., & Kappeler, P. M. (2007). Differences in personality characteristics between body-modified and non-modified individuals: Associations with individual personality traits and their possible evolutionary implications. European Journal of Personality, 21, 931-951.

  • Zahavi, A. (1977). The cost of honesty. Journal of Theoretical Biology, 67, 603-605.

  • komment

    A bejegyzés trackback címe:

    https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr8313678036

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.