Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mire kell a pénz a nőknek?

2014. január 04. 18:00 - Meskó Norbert

Corbis-42-17343563.jpg

„Játsszunk egy kicsit! Képzeld el, hogy végzős egyetemista hallgatónő vagy. Kétféle állásajánlatot kapsz. Az egyik („A” lehetőség) havi kétszázezer forint, míg a másik („B” lehetőség) havi négyszázezer forint nettó fizetéssel jár. Ha a kétféle munka egyébként hasonló, akkor az ember gondolkodás nélkül a másodikat, a jobban fizetőt választja. De van még egy apróság, amit tudnod kell. Ha a magasabb jövedelmet választod („B” lehetőség), akkor a munkatársaid a te kereseted dupláját kapják (nyolcszázezer forintot). Ha azonban az alacsonyabb jövedelmet választod („A” lehetőség), akkor a kollégáid a te fizetésed felét (százezer forint) fogják kapni. Tehát a „B” lehetőség magasabb jövedelmet jelent, de nem annyit, amennyit a munkatársaid kapnak ugyanazért a munkáért, az „A” lehetőség ugyan alacsonyabb bérrel jár együtt, de ez mégis több, mint amit a kollégáid kapnak ugyanazért a munkáért. Te melyiket választanád?” Ezzel az érdekes felvetéssel kezdődik Kristina M. Durante, a Texasi Egyetem kutatójának és kollégáinak cikke (Durante, Griskevicius, Cantú & Simpson, 2013).

Egy vizsgálatban a nők több mint fele (56%) az „A” lehetőséget választotta, tehát a viszonylag kevesebb fizetést és magasabb státuszt, szemben a viszonylag magasabb fizetéssel, de az ezzel együtt járó alacsonyabb társak közötti státusszal. Az ilyen típusú vizsgálati eredmények jó szemléltetik, hogy az ember milyen fontosnak tartja a csoportban elfoglalt pozícióját, a hierarchia sorrendben beöltött helyét. Más vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy amikor vásárolunk valamit, nem mindig a legjobb minőségű terméket szeretnénk megvenni, sokkal inkább arra összepontosítunk, hogy a terméke jobb (drágább) legyen, mint ami a társainknak, barátainknak van. Tehát a különböző használati eszközök birtoklása – túl a használhatóságon – arra is alkalmas, hogy kifejezze a csoportban elfoglalt státuszunkat.

Durante és kollégái (2013) azt vizsgálták, hogy a nők státusz iránti vágya vajon összefügghet-e olyan biológiai tényezőkkel, mint a havi ciklus hormonális változása. Az evolúciós pszichológia nézőpontjából ugyanis logikusan következik, hogy a nők számára a magasabb státusz megszerzése fontosabb lehet a megtermékenyülés szempontjából magas kockázatú napokon, azaz peteérés (ovuláció) környékén (egy-egy hónapban kb. 6-7 napig), mint az alacsony kockázatú időszakban. Ezért vizsgálatukban abból indultak ki, hogy a nők peteéréskor különösen motiváltak, hogy olyan termékeket keressenek és vásároljanak, amelyekkel hatékonyan jelezhetik státuszukat más nők felé. Tehát azt feltételezték, hogy a nők vásárlói viselkedése összefügg a hormonális változások havi ciklikusságával. A kutatók az ovulációs vetélkedés hipotéziséből indultak ki, amely szerint a nők peteéréskor különösen érzékenyek más nőkkel összehasonlított társas helyzetükre. Hasonlóan ahhoz, ahogy a főemlősök nőstényei peteéréskor fenyegetően gesztikulálnak vetélytársaik felé, hogy megerősítsék pozíciójukat a csoportban, a kutatók azt feltételezték, hogy az ovuláló nőkben is megnő a késztetés státuszuk hangsúlyozására más nőkkel szemben. Ez pedig arra motiválhatja a nőket, hogy társas pozíciójukat kiemelő termékeket vásároljanak. A felvetések tesztelésére 3 vizsgálatot is végeztek. (Akit csak a következtetések érdekelnek, és át szeretné ugrani a vizsgálatok ismertetését, az az utolsó bekezdésben megtalálja azt.)

Az első vizsgálatban 309 nő vett részt (átlagéletkor= 27.8 év, 18-39 év), akik nem szedtek hormonális fogamzásgátló szereket. Éves jövedelmük alapján nyolc fizetési kategóriába csoportosították őket. Csak normál havi ciklusú nők adatait elemezték a későbbiekben. Egy kérdőívben megkérdezték, hogy mikor menstruáltak utoljára, ebből számították ki a peteérés időpontját, és két csoportba sorolták a résztvevőket aszerint, hogy peteérési időszakban voltak-e vagy sem: alacsony termékenységű csoport, magas termékenységű csoport. Az eljárásban a nőknek két terméket kellett választaniuk, egy kocsit és egy gyűrűt. A kocsi esetében a feladat így hangzott: (A) veszel egy 5 milliós autót, de a többi nőnek 8 milliót érő lesz, vagy (B) veszel egy 4 milliót érő autót, de a többi nőnek 2,5 milliót érő lesz. A gyűrű esetében a következő leírást olvashatták: (A) veszel egy 140.000 forintos gyémánt gyűrűt, de a többieknek 300.000 forintot érő gyűrűjük lesz, vagy (B) veszel egy 100.00 forintos gyémánt gyűrűt, a többi nőnek pedig 20.000 forintot érő gyűrűje lesz. Az eredmények szerint az alacsony termékenységű csoport többsége a drágább kocsit (71%) és a drágább gyűrűt (79%) választotta, tehát nem érdekelte őket a státusz, csak a közvetlen nyereség. A magas termékenységű csoport azonban – a hipotézissel összhangban – inkább választotta a magasabb státusszal együtt járó relatíve alacsonyabb értékű tárgyakat mind az autó (42.5% vs. 28.8%), mind a gyűrű (35.0% vs. 20.5%) esetében.

A második vizsgálatban 481 nő (átlagéletkor= 28.05 év, 18-47 év) vett részt, akik szintén normál havi ciklusúak voltak és nem szedtek hormonális fogamzásgátló szereket vagy gyógyszert. Ebben a vizsgálatban két változóval dolgoztak a kutatók. Az egyik a(z előző eljárásból már ismert) termékenység (alacsony vs. magas termékenységű csoport), a másik pedig a célszemély neme (férfi vs. nő). Ahogy az első vizsgálatban, itt is arra kérték a résztvevőket, hogy válasszanak két termék közül. Ebben az eljárásban azonban nem gyémánt gyűrű szerepelt, hanem ház és étteremben elköltött ebéd, de a helyzetek lényege ugyanaz volt mint korábban: a közvetlen anyagi nyereség a csábítóbb-e vagy a státusz? A nemi változót azért használták a kutatók, mert arra is kíváncsiak voltak, hogy a résztvevő nők egy másik nővel kapcsolatosan (nemen belüli vetélkedési helyzetben), vagy egy másik férfival (potenciális partnerrel) való kapcsolatban választják inkább a magasabb státuszt a közvetlen anyagi haszon ellenében. Ezért a vizsgálati személyek felénél (akiket véletlenszerűen soroltak egyik vagy másik csoportba) az elképzelt helyzeteket egy másik nővel kapcsolatosan kellett értelmezni, míg a másik felénél egy férfire vonatkoztak a feladatok. A vizsgálati személyek a következő leírást kapták, amelyek közül választaniuk kellett. „Képzelje el, hogy a következő két alternatíva közül választhat. (A) van egy 70 millió forint értékű háza, a másik nőnek (vagy férfinak) pedig egy 100 millió forintot érő, vagy (B) van egy 50 millió forint értékű háza, a másik nőnek (férfinak) pedig egy 20 millió forintot érő.” Az étterem-helyzetben pedig a következő volt a leírás: (A) ön elkölt 20 forintot egy étteremben, míg a másik nő (vagy férfi) harmincezret költ el, vagy (B) ön elkölt 15 ezer forintot egy étteremben, míg a másik nő (vagy férfi) 5 ezer forintot költ el. Az eredmények szerint a ház-szituációban a magas és alacsony termékenységű periódusban lévő nők között akkor volt különbség, amikor egy másik nővel (potenciális riválissal) kapcsolatban kellett végiggondolni a feladatot. Tehát a termékenyebb nők inkább a magasabb státuszt választották, nem a közvetlen hasznot, ha egy másik nővel kellett összehasonlítani magukat, míg a kevésbé termékenyek nem (52.5% vs. 38.4%). Azonban a férfiakkal kapcsolatban nem volt ilyen eltérés a magas termékenységű és alacsony termékenységű csoport választása között. Az étterem-helyzetben hasonló eredményre jutottak. A termékenyebb nők inkább a magasabb státuszt választották, nem a közvetlen hasznot, ha egy másik nővel kellett összehasonlítani magukat, míg a kevésbé termékenyek nem (46.7% vs. 35.1%). Azonban a férfiakkal kapcsolatban nem volt ilyen eltérés a magas termékenységű és alacsony termékenységű csoport választása között. Az ovulációs vetélkedés hipotézise szerint azonban a menstruációs ciklus hatása nem csupán a nők vásárlói viselkedését befolyásolhatja, hanem olyan anyagi döntéseiket is, amelyeket másokkal kapcsolatban hoznak.

A harmadik vizsgálatban a kutatók úgy nevezett diktátor-játékot játszottak a résztvevőkkel, hogy megvizsgálják a peteérés hatását a nők aktuális viselkedésére egy pénzügyi befektetéssel kapcsolatos döntési helyzetben. Itt a ciklust egy még pontosabb módszerrel, a vizeletmintában mért hormonszinttel határozták meg. A diktátor-játékban a játékos (ez a vizsgálati személy) általában számítógépen keresztül játszik egy másik személlyel, vagy magával a kísérlet vezetővel, de a játékos azt hiszi, hogy egy másik résztvevővel játszik, aki szintén a laboratórium egy szobájában gép előtt ül. Kiindulásként fix összeget kap a játékos, és az a feladata, hogy ezt valamilyen formában felossza saját maga és egy (vagy) több másik személy között. Lehetősége van felajánlani a másik személynek valamennyi pénzt, de úgy is dönthet, hogy semennyit nem ad neki. Egy több diktátor-játék elemzésén alapuló tanulmányban például azt találták, hogy az emberek hajlamosak a játékban rendelkezésükre álló pénzük 25-50%-át ilyen módon odaadni egy másik ismeretlen személynek. Azt is kimutatták, hogy a nők több pénzt ajánlanak fel másoknak, mint a férfiak, és a nőknek több pénzt adnak, mint a férfiaknak.

A harmadik vizsgálatban ovuláló (termékeny időszakukban lévő) és nem ovuláló nők játszottak diktátor-játékot. Egyik helyzetben azt mondták nekik, hogy a másik személy, akivel játszanak nő, a másik helyzetben pedig azt, hogy férfi. Azt feltételezték, hogy a magas termékenységű nők (az alacsony termékenységűekhez képest) kevesebb anyagi felajánlást adnak játékostársuknak, ha arról úgy tudják, hogy nő. Ha pedig úgy tudják, hogy férfi az illető, akkor nincs ilyen eltérés. 58 egyetemista nő vett részt a vizsgálatban (altágéletkor 20.5 év). Az eredmények azt mutatták, hogy amikor a nők nem ovuláltak, akkor (a korábbi vizsgálati eredményekkel összhangban) a női játékostársakkal több pénzt osztottak meg, mint a férfiakkal. Amikor azonban az ovulációban lévő nők megosztásait elemezték, azt találták, hogy ők kevesebb pénzt adtak a nőknek, mint a férfiaknak. A peteérés hatására elkezdtek másként viselkedni a férfiakkal, nagylelkűbbek voltak velük, mint a nőkkel. Úgy tűnik, hogy a peteérésnek közvetlen hatása van a nők anyagi döntéseire, amely attól függ, hogy egy másik nővel vagy férfival kell-e megosztani a pénzüket.

Mindhárom vizsgálat azt mutatja, hogy a menstruációs ciklus(sal együtt járó hormonális változások) hatással vannak a nők státusszal kapcsolatos vágyaira. A kutatók – az ovulációs versengés hipotézissel összefüggésben – azt találták, hogy peteéréskor megnövekedik a nőkben a más nőkkel való összehasonlítás iránti érzékenység. Ilyenkor a nők hajlamosabbak arra, hogy egy termékeket az alapján válasszanak ki, hogy milyen abszolút nyereségük származik belőle, és nem a termék viszonylagos értéke alapján döntenek. A nők peteéréskor egy másik nővel szemben hangsúlyozni szeretnék magasabb státuszukat, de egy férfival szemben nem. A másik nőt ilyenkor fokozottan úgy észlelik, mint saját státuszukat veszélyeztető tényezőt, amelyet le szeretnének győzni. A női vetélkedésnek ezt a biológiailag előhuzalozott formáját valószínűleg a (közel)jövő kereskedői is ki fogják használni, amikor figyelembe veszik, hogy a nők havonta egyszer (kb. hat napig) hajlamosak a státuszukat más nőkkel szemben hangsúlyozó vásárlási döntéseket hozni. Elképzelhető, hogy mobiltelefonon keresztül, célzott hirdetés formájában olyan ajánlatokkal kereshetik meg a nőket a jövőben, amelyben belekalkulálják a női vetélkedési hajlam havonta ismétlődő mintázatát.

Forrás:

Durante, K. M., Griskevicius, V., Cantú, S. M., & Simpson, J. A. (2013). Money, status, and the ovulatory cycle. Journal of Marketing Research. doi: 10.1509/jmr.11.0327

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr5813677990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.