Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mi van a smink mögött?

2015. július 22. 08:00 - Meskó Norbert

cosmetics2.jpg

A modern társadalmakban a nők jelentős hányada használ sminket, hogy megváltoztassa arcának biológiailag adott vonzerejét. Valójában ezen az egyszerű üzeneten alapul a szépségipar marketingje: „Használd a termékünket (szolgáltatásunkat), mert szebb, sikeresebb, boldogabb leszel tőle!”. Amikor egymás mellett látunk sminkhasználat előtti és utáni portrékat (pl. a neten szörfölve), minden kétséget kizáróan azt gondolhatjuk, hogy a kozmetikai szerek használata egyértelműen szépségnövelő hatású. A smink szépségnövelő hatását azonban egészen mostanáig nem próbálták számszerűen megmérni. Vajon pontosan mennyivel lesz vonzóbb valaki a sminkelés hatására? Hátköznapi vélekedésünk hátterében valódi összefüggés áll-e, vagy inkább látszatösszefüggés, egyfajta észlelési torzítás, amelyre a szépségipar marketingje ráerősít?  Ennek a kérdésnek eredtek a nyomába mai bejegyzésünk kutatási beszámolójának szerzői, Alex Jones és Robin Kramer pszichológusok, akik modern arckutatási módszereket használtak: standardizált körülmények között készített portrékat, és matematikai statisztikai elemzéseket.

A test (és arc) díszítése az egyik legáltalánosabb emberi viselkedésforma, amely számos kultúrában megtalálható, akár térben, akár időben szemléljük ezeket. A modern világban a 18 évesnél idősebb nők több mint 80%-a használ kozmetikai szereket arca csinosítására, a globális kozmetikai ipar értéke 2007-ben pedig meghaladta a 130 milliárd Eurót. A legtöbb eddigi vizsgálat szerint a smink valahogyan megnöveli a női arc észlelet vonzerejét és a nők is vonzóbbnak tartják magukat kisminkelve, mint anélkül. Az észlelő számára a smink a szépséggel összefüggő egyéb vonásokat is megnöveli: a sminkelt arcok tulajdonosát egészségesebbnek és magasabb társadalmi státuszúnak tartották a vizsgálatokban. Sőt, egy vizsgálatban azt találták, hogy a sminkelt arcok látványa magasabb aktivitást váltott ki az agy jutalomközpontjában, pl. a mediális orbitofrontális kéregben (amelynek többek közt az a feladata, hogy érzelmi reakcióinkat finomítsa, árnyaltabbá tegye).

Hogyan növeli a smink az arc vonzerejét? Valószínűleg több hatás összegződik. Mivel az arcbőr és a különböző arcrészletek (szem, száj, járom-régió, stb.) közötti kontraszt nagyobb a női arcon, mint a férfi arcon, ennek a kontrasztnak a megnövelése nőiesebbé teszi az arcot. Ezért a sminkelésnél ezt a kontraszthatást fokozzák az arcbőr világosításával, illetve a szem, száj, járom sötétítésével. Mivel az életkor előrehaladtával (a női nemi hormon, az ösztrogén szintjének csökkenésével) kevésbé markáns az arc említett kontraszthatása, ezért a smink képes az arc öregedés-jelzéseinek ellensúlyozására is. Az alapozó képes elfedni az apróbb bőrhibákat (pl. a bőr felszíni és pigmentáció béli egyenetlenségét), az arcrészek sminkje pedig az arc kedvezőtlen aránytalanságait (pl. túl kicsi szem, vagy száj, aszimmetria, stb.) képes ellensúlyozni. Végeredményben a smink segítségével sokkal szabályosabb (prototípusosabb) arcot „készíthetünk”, amely azért vonzó, mert az extrém egyedi vonások helyett inkább a populációra jellemző átlagarc arányaihoz áll közel.

Természetesen az arc érzelemkifejezése is képes módosítani azt, hogy mennyire látjuk vonzónak. Egy (női) arc kifejezetten vonzóbb az észlelő számára, ha pozitív érzelmeket sugároz (pl. mosoly látható rajta), mint ha semleges, érzelemmentes. Valószínűleg ennek a kicsit közhelyes összefüggésnek a fényében érhető, hogy miért elvárás a hétköznapokban, hogy mosolyogjanak az emberek a fényképen.  Ugyanakkor egy újabb kutatásban beszámolnak arról, hogy az arc beazonosításáért felelős jegyek (az érzelemkifejezés hatására sem változó, fix arcjellegek) kétszer olyan fontosak egy arc vonzerejének megítélésében, mint az arcon megjelenő érzelem. Ez tehát azt jelenti, hogy az arc statikus, identikus részei sokkal fontosabb szerepet játszanak, amikor eldöntjük, hogy tetszik-e nekünk az arc, vagy sem, mint rajta dinamikus információ, például az érzelmek. Az arc szépsége eszerint egy viszonylag stabil dolog. Jones és Kramer (2015) éppen emiatt feltételezte, hogy a smink sem képes valódi hatást gyakorolni az arc vonzerejére, hiszen az arc szerkezetét nem változtatja meg, és az általa létrehozott változás sem tartós.

cosmetics.jpg

Minta a Jones és Kramer (2015) vizsgálatában használt képekből. A bal oldalon ugyanannak a modellnek a smink nélküli, míg a jobb olalaon a sminkelt portréja látható.

Jones és Kramer (2015) két kutatói kérdéssel vágott bele a munkába: (1) Szignifikáns hatást gyakorol-e a smink a vonzerő-ítéletekre, (2) Milyen mértékű a smink hatása a vonzerő-ítéletekre? A kutatók azt találták, hogy a smink növelte az arcok vonzerejét. Azonban míg a smink a különböző arcok között található vonzerő-különbség csupán 2%-t magyarázta, addig az arcok egyéni karakterisztikája mintegy 69%-ban volt felelős azért, hogy kit mennyire láttak szépnek az észlelők. Hogyan magyarázható ez a furcsa eredmény? Elképzelhető, hogy a smink mégsem képes olyan hatékonyan elkendőzni az arc színének és textúrájának tökéletlenségét, vagy az arc aszimmetriáját ellensúlyozni, mint azt korábban feltételezték. Ebben a vizsgálatban legalább is az derült ki, hogy a smink előnyei jóval szerényebben járul hozzá a szépséghez, mint az arc vonzerejének természetes megoszlása egy adott népességben.

Hasonló eredményre jutottak korábban magyar kutatók is, akik egy másik változtatható jelleg, a hajviselet női arc vonzerejére gyakorolt hatását vizsgálták. Azt találták, hogy a hosszú haj megnöveli a női arc vonzerejét (a rövidhez képest), és ez különösen a korábban kevésbé vonzó női arcokra volt igaz (szemben a korábban vonzóbbnak tartott arcokkal). De a kevésbé vonzónak talált arcok hosszú hajviselettel sem voltak annyira vonzóak, mint a vonásaik alapján szebbnek ítélt arcok rövid hajjal. Tehát a hajviselet – bár emelt a vonzerőn - nem volt képes eltüntetni az arcok között eleve meglévő szépség-béli különbségeket.

Kiegészítő magyarázat lehet még, hogy a szépségpraktikák alkalmazása a nőkre igen erős társas nyomást is jelent, amelyet vagy érvényesnek tart magára valaki, vagy nem. Tehát a férfiak vonzerő-ítéleteinek kialakításában szerepet játszhat a modern kultúra szépségápolással kapcsolatos túlzó elvárása, illetve annak hiánya is. Más vizsgálatokból kiderült, hogy a szépségtermékeket (öltözködés, smink, kozmetikai műtétek, diéta, stb.) használó nők kevésbé önállóak, inkább hajlamosak saját akaratuk másoknak való alávetésre, mint azok, akik a tömegelvárásoktól függetlenül alakítják saját szépségükről való elképzelésüket. A szépség megítélését természetesen az észlelő belső állapota is befolyásolhatja. Korábbi vizsgálatok feltárták, hogy a nemi alapon való elnyomásra inkább hajlamos (szexista) férfiak számára fontosabbak a kultúránkban egyezményesnek tartott nőies jelzések túlzó megjelenései, mint azon férfiak számára, akik nem szexisták.

Forrás: Jones, A. L., & Kramer, R. S. (2015). Facial cosmetics have little effect on attractiveness judgments compared with identity. Perception, 44(1), 79-86.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr307641252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.