Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A férfiak túlértékelik a nők szexuális szándékait?

2015. augusztus 01. 08:00 - Meskó Norbert

overestimate.jpg

Több mint harminc éve jelent meg az első olyan kutatás, amely azt állította, hogy a férfiak hajlamosak túlértékelni a nők szexuális érdeklődését. A kutatók rendre azt az eredményt kapják, hogy a férfiak jóval magasabbra értékelik a nők szexuális szándékait, mint amennyire azt maguk a nők értékelik önkitöltős kérdőíveket. A jelenségre az úgy nevezett hibakezelési elmélet (HKE) nyújt magyarázatot. A HKE a döntéselmélet megközelítését alkalmazza az evolúciósan kialakult gondolkodási mechanizmusokra, amely ebben az esetben a férfiak nagyobb szexuális érdeklődéséhez vezet. A HKE szerint egy ilyen (a női szexuális érdeklődést) túlértékelő beállítódás a következő módon alakulhatott ki a férfiakban. Ha a költségek, amelyek egy bizonyos fajta hibából származnak (akár hiányzó vagy téves riasztás) inkább megtérülnek, mint másfajta hibák, akkor ezt a hibát valójában megéri elkövetni. Mi jelenthet mindez a nőknek tulajdonított szexuális szándékok szempontjából? Azt, hogy a férfi számára sokkal nagyobb reproduktív veszteséget jelentett a törzsfejlődés során, ha elmulasztotta a szexet, mert nem vette észre a nők szexuális szándékát (pl. alábecsülte egy nő szexuális nyitottságát), mint az ha inkább túlbecsülte a nők szexuális szándékát (és akkor is próbálkozott, ha egy nő nem volt nyitott a szexre) időt és energiát pazarolva ezzel. A HKE szerint tehát ezek a hatások összeadódtak az evolúció során, és azok a férfiak tudták sikeresebben átörökíteni génjeiket a következő nemzedékbe, akik hajlamosak voltak túlértékelni a nők szexuális érdeklődését, akik pedig nem mutatták ezt a kognitív hibát, egyszerűen kihaltak.

Persze biztosan furcsa úgy látni a mai modern, XXI. századi embert, mint egyfajta szaporodó-gépet, hiszen napjainkban a közösülések gyakorisága nem is feltétlenül növeli a szaporodás valószínűségét a széles körben elterjedt fogamzásgátlás miatt. De több százezer, vagy inkább millió éven keresztül, amikor a mai működésünket irányító pszicho-biológiai szerkezet kialakult, a sikeres túlélés és szaporodás genetikai programja alapozta meg viselkedésünket, vágyainkat, gondolatainkat. És ezt az evolúciósan kialakult beágyazottságunkat ma sem tudjuk kikapcsolni.

Az első ilyen – a női szexuális szándék túlértékelésével kapcsolatos – kutatásokat tehát az Egyesült Államokban végezték az 1980-as évek elején, és markáns eltéréseket mértek nők és férfiak között, ahogy arról már volt is szó. Az újabb kulturközi vizsgálatok azonban nem minden tekintetben erősítették meg az eredeti eredményeket. Perilloux és mtsai (2015) Chilében, Spanyolországban és Franciaországban (az eredeti amerikai kérdőív lefordított változatával végzett) kutatásukban kicsit más válaszokat kaptak. Azt találták, hogy a férfiak (nőknek tulajdonított szexuális szándékra vonatkozó) túlértékelése a vizsgált kultúrákban nem volt olyan markáns, mint az USÁ-ban. Elképzelhető tehát, hogy mégsem egy univerzális jelenséggel állunk szemben, hanem inkább valamilyen kultúra-specifikus dologról van szó. Ez nem is annyira meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy már régebben is volt egy brazil vizsgálat, amelyben nem sikerült megismételni a markáns észak-amerikai nemi különbségre vonatkozó eredményeket. Egy tavalyi skandináv kutatás pedig éppenséggel arról számolt be, hogy a norvég nők túlértékelik saját szexuális szándékukat ahhoz képest, amit a férfiak gondolnak róluk.

Miért kaptak ilyen sokféle eredményt a kutatók a különböző kultúrákban?

Ha egy univerzális nemi különbségről van szó, akkor ez a kulturális sokszínűség nem igazolja az - amúgy plauzibilis magyarázaton alapuló - elméletet. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg módszertani problémák állhatnak a háttérben. Egyrészt a szexuális szándékok önkitöltős kérdőívvel való felmérése számos torzítási lehetőséget is magában rejt azzal kapcsolatban, hogy a válaszadó melyik válaszlehetőségről véli úgy, hogy elvárt, normális, felvállalható lenne, még akkor is, ha a válaszadás névtelenül történik. Másrészt az ilyen kérdőívek mindig egy adott kultúra közegében fogalmazódnak meg, így magukon viselik az adott kultúra szexualitással kapcsolatos vélekedését. Egy harminc évvel ezelőtti észak-amerikai kérdőív valószínűleg idejétmúlt eszköz már, amely nem alkalmas a jelenlegi USA-béli és más kultúrák közötti hasonlóságok és/vagy különbségek érvényes mérésére. Egy globálisan alkalmazható eszköz kialakítására lenne tehát szükség, amelyet a kutatók már el is kezdtek készíteni. Az új eredményekről pedig mi is hírt adunk majd.

Addig is ossza meg velünk tapasztalatait, véleményét a témával kapcsolatban a kommentekben!

Valóban hajlamosak a férfiak túlértékelni a nők szexuális szándékait?

Forrás: Perilloux, C., Muñoz-Reyes, J. A., Turiegano, E., Kurzban, R., & Pita, M. (2015). Do (non-American) Men Overestimate Women’s Sexual Intentions? Evolutionary Psychological Science, 1(3), 150-154.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr497667812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.