Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mi tart össze egy párkapcsolatot?

2016. február 08. 06:00 - Meskó Norbert

family.jpg

Az emberi párkapcsolatokra számos fajspecifikus vonás jellemző, amely kifejezetten a Homo sapiens sajátossága. Fajunk az emlősök azon 3%-ához tartozik, amelyek hosszú távú, elkötelezett párkapcsolatban (is) élnek. Egy párkapcsolat hosszú távon való fenntartásához pedig nem elég megtalálni és megszerezni egy vonzó partnert, hanem megtartani is tudni kell azt. A párkapcsolatok  egyik humán sajátosság a pármegtartás pszichológiai és viselkedésben megnyilvánuló működése, amelyet évtizedek óta kutatnak az evolúciós pszichológusok, és minden vizsgálattal egyre több összetevőjét ismerhetjük meg ennek a sokrétű működésnek. Korábban már feltárták, hogy pármegtartás A mai blogbejegyzésben a pármegtartási működés egy újabb eredményéről lesz szó, amelyet ebben a hónapban publikálnak a tekintélyes Human Nature című folyóiratban.

Nicole Barbaro és munkatársai, az Oaklandi Egyetem Pszichológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy vajon szerepet játszik-e a közös utód abban, hogy egy pár tagjai mennyire hajlamosak partnerük megtartására. Kutatásukban több mint 1000 fő vett részt, akik kitöltötték a pármegtartási kérdőívet és demográfiai adataikról is beszámoltak. A résztvevők kb. fele-fele arányban voltak gyermektelenek, illetve közös gyermeket nevelő, párkapcsolatban élő emberek, és a nő-férfi arány is nagyjából ilyen volt. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyermeket nevelők szignifikánsan több pármegtartó viselkedést mutattak, mint azok, akiknek nincsen közös gyermekük.

Az eredmények viszonylag egyszerűen magyarázhatóak és megérthetőek az evolúciós logikával. Hiszen az emberi utód magatehetetlenül, éretlenül jön világra, az évekig tartó kétszülős gondozás (a szülők párkapcsolata) azonban jelentősen javít a gyermek életben maradási esélyein. Mivel azok, akik számára ez cseppet sem volt fontos, elveszítették genetikai képviseletüket a következő generációban, a ma élő emberek ősei valószínűleg  mind használták a pármegtartást. A törzsfejlődés során a nők és a férfiak számos stratégiát alkalmaztak, hogy megtartsák partnerüket, ezek között voltak egyéni és voltak kölcsönös taktikák is

***

Partnerünk megtartásában nyilvánvalóan sokkal több tényező játszik szerepet, mint egy (vagy több) közös utód. Sőt, le kell szögezni: téves következtetést von le ebből a kutatásból az, aki arra jutott, hogy egy gyerek vállalása megoldás lehet a tönkrement párkapcsolatra. Mindenesetre elképzelhető, hogy ennek a kutatásnak az eredményei segítenek megérteni néhány nem túl régi vizsgálati eredményt, amelyben arról számolnak be, hogy azok a párok, amelyek közös gyereket nevelnek, boldogabbak, mint azok, ahol nincs gyerek. Elképzelhető ugyanis, hogy a pármegtartási működés közvetít a gyerekek és a szubjektíven átélt boldogság között. Azok a nők és férfiak, akik több figyelmet, törődést, szeretetet, gondoskodást kapnak partnerüktől, magasabbra értékelhetik a párkapcsolatuk és az életük minőségét is, mint akikre kevésbé figyel a párjuk.

ForrásBarbaro, N., Shackelford, T. K., & Weekes-Shackelford, V. (in press). Mothers and fathers perform more mate retention than individuals without children. Human Nature.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr738364164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.