Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Ki hajlamos szelfizni?

2016. május 26. 13:43 - Meskó Norbert

selfie_ss.jpg

Jó ideje tudjuk, hogy nem csupán (a szervezetbe vitt) anyagoktól, szerektől való függőség létezik, hanem úgy nevezett viselkedéses addikciókkal is találkozhatunk: bizonyos magatartásformák olyan mértékű jutalmazó hatással lehetnek szervezetünkre, hogy viszonylag gyorsan kialakulhat az általuk előidézett jóérzéstől való függés. Egy újabb vizsgálatban német és lengyel kutatók a szelfi-készítéssel összefüggő személyiségvonásokat tártak fel. Erről szól mai bejegyzésünk. A Facebookra percenként több, mint kétszáezer fotót töltenek fel, amelyeknek jelentős százaléka szelfi, azaz önmagunkról készített fénykép, azaz önarckép. Agnieszka Sorokowska és mtsai. (2016) arra voltak kíváncsiak, hogy miért vagyunk hajlamosak ilyen sok szelfit készíteni és feltölteni azokat a közösségi oldalakra megosztva képünket ismerőseinkkel és akár idegenekkel is.

A kutatók az első vizsgálat során 748 résztvevő férfi és nő szelfieit számlálták össze, amelyet az adott hónapban feltöltöttek a közösségi oldalakra. Emellett megkérték őket, hogy töltsenek ki néhány személyiség-kérdőívet is (egy önértékelési-, egy extraverzió-, egy ötfaktoros személyiségteszt- és egy társas önmegmutatás skála szerepelt a kérdőívcsomagban). A résztvevők háromszázötven olyan szelfit posztoltak, amelyeken csak saját maguk szerepeltek, kétszáz olyat, amelyeken barátaikkal együtt voltak láthatók, és száz olyat, amelyeken párkapcsolati partnerükkel.

nok.jpg

Nők és férfiak

Az eredmények szerint a nők szignifikánsan több szelfit posztoltak mint a férfiak, pontosabban kétszer annyit (átlagosan 3,3 vs. 6,7). Ez a nemi eltérés még markánsabb volt, amikor a barátokkal együtt készített szelfiket hasonlították össze (a nők átlagosan 6,1, míg a férfiak a 2,6). A partnerrel közösen lőtt szelfiket illetően azonban nem mértek szignifikáns nemi különbséget a kutatók (a nők 1,2, a férfiak 1,7 ilyen fotót posztoltak átlagosan). A további elemzés megmutatta, hogy azok a nők és férfiak, akik magasabb pontszámokat értek el az extraverzió és az exhibicionizmus skálákon, több szelfit posztolnak, mint azok, akik alacsonyabbat. Azok, akik önértékelése alacsonyabb, bizonytalanabb, kevésbé hajlamosak a nagymértékű szelfi posztolására.

csoport-selfie.jpg

Személyiségvonások

Felmerül azonban a kérdés, hogy miként lehetünk biztosak abban, hogy a résztvevők valós adatokkal szolgáltak a szelfi posztolásukkal kapcsolatban. Talán akik magamutogatóbbak, gátlástalanabbak, azok inkább hajlamosak alulbecsülni a közösségi média jelentőségét, míg a visszahúzódóbbak inkább hajlamosak túlértékelni a közösségi oldalakra való feltöltés procedúráját. Ezért a kutatók egy második vizsgálatban egyetemista hallgatók Facebook oldalának elemzésével próbáltak ellenőrizhetőbb adatokat gyűjteni (a résztvevők beleegyezésével). A második vizsgálat eredményei megegyeztek az előzővel, egy kivétellel: összefüggés mutatkozott az önértékelés és a szelfi-posztolás között, legalább is a férfiak között. Azok a férfiak, akik nagyra tartják magukat, hajlamosabbak több szelfit posztolni (mint a szerényebbek), de a magasabb önértékelés és a párkapcsolati valamint a baráti csoportos szelfik megosztásának gyakorisága között nem mérhető ilyen összefüggés.

Miként lehetséges, hogy a kutatók csak egyik kutatásban találtak összefüggést a férfiak szelfi posztolása és önértékelése között, a másikban pedig nem? Mivel a két vizsgálat résztvevői nem egyeztek meg, elképzelhető, hogy a Facebook-os kutatásban résztvevő férfiak alapvetően azért is választották ezt a médiafelületet, hogy saját magukat megjelenítsék valamilyen módon, hiszen erre a Facebook kiválóan alkalmas. Azonban továbbra sem világos az önértékelés a közösségi oldalak használata közötti kapcsolat, ennek mélyebb elemzéséhez újabb kutatásokra lesz szükség. Jelen kutatás sem foglalkozik a közösségi oldalak egyik fontos jellemzőjével, azzal, hogy a posztokra az ismerősök visszajelzéseket adhatnak és ezek a "like"-ok befolyásolhatják az egyén önértékelését.

 

Forrás: Sorokowska, A., Oleszkiewicz, A., Frackowiak, T., Pisanski, K., Chmiel, A., & Sorokowski, P. (2016). Selfies and personality: Who posts self-portrait photographs? Personality and Individual Differences, 90, 119–123.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr838748168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.