Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Miért akar valaki szingli maradni?

2018. február 04. 12:04 - Meskó Norbert

o-woman-on-couch-facebook.jpg

Az evolúciós pszichológia az utóbbi évtizedekben értelmes magyarázatot adott fajunk párkapcsolati működésének számos kérdésével kapcsolatban. Így például tudjuk, hogy mitől vonzó a humoros férfi, hogy miért öltöznek pirosba a nők, hogy jóképű vagy önzetlen férfire vágynak inkább a nők, és, hogy miért értékelik túl a férfiak a nők szexuális szándékait? De evolúciós szempontból vajon miként magyarázható az, ha valaki egyszerűen nem akar párkapcsolatban lenni, azaz szingli (egyedülálló) szeretne maradni? A mai bejegyzésünk alapjául szolgáló kutatás (Apostolou, 2017) szerzője, Menelaos Apostolou (a ciprusi Nikóziai Egyetem evolúciós pszichológusa) ennek az izgalmas kérdésnek eredt nyomába.

"A szingliség evolúciója" merőben újszerű és érdekes kérdés. Hiszen a darwini természetes kiválasztódás elmélete szerint a ma élő emberek mind hordozzák őseik azon tulajdonságait, amelyek segítségével képesek voltak a túlélésre és a sikeres szaporodásra. Ezek a (külső és belső) tulajdonságok pedig alapvetően keresettek a párválasztás piacán. Az evolúció bizonyos törvényszerűségei egyszerűen úgy formálták fajunkat (is), hogy fajtársainkkal kölcsönösen felkeltsük az egymás iránti szexuális érdeklődést, több szempont alapján kiválasszuk egymást, és az így kialakult szexuális érintkezés következményeként (rövidebb-hosszabb időtartamra kialakított párkapcsolatban)  szaporodjunk. Ennek ellenére számos ember számára a szingli-lét egy tudatos döntés eredménye. Hogyan lehetséges ez?

valentine-single.jpg

Az említett vizsgálatban a kutató 120 férfi és nő válaszait gyűjtötte össze azzal kapcsolatban, hogy miért is akarhat valaki egyedül maradni. A hasonló válaszok kiszűrése után összesen 76 különböző okot talált. A következő lépésben az így összegyűjtött okokat tartalmazó kérdőív segítségével mérték fel, hogy az utca emberét vajon mi készteti a szingli-létre. Az adatok matematikai elemzésekor három fő dimenziót találtak (ezen belül összesen tizenöt al-dimenziót), amelyek jelentésben világosan elkülönültek egymástól.

  • Az első a választás szabadsága dimenzió, amely olyan okokat tartalmazott, mint "szabad akarok lenni, nem szeretnék elköteleződni", "elkerülöm a konfliktusokat", "nem szeretem a korlátokat", "jól érzem magam partner nélkül is", "más dolgok fontosabbak", "szeretek egyedül lenni".
  • A második ilyen dimenziónak a korlátok elnevezést adta a kutató. Ebbe a kategóriába olyan okok tartoztak, amelyek mintegy visszafognak valakit attól, hogy párkapcsolatot alakítson ki. Például egészségügyi problémái vannak (ide tartozhat a szexuális működés zavara is), vagy túl idősnek tartja magát a párkapcsolathoz, esetleg egy korábbi kapcsolatból gyereke van, amelyet akadálynak él meg egy újabb viszony kialakításában.
  • A harmadik dimenzió a nehézségek a kapcsolatokkal címkét kapta, amely olyan okokat foglal magába, mint a "kedvezőtlen tapasztalataim vannak egy korábbi kapcsolatból", a "bizalomhiányom van", a "félek a változástól", a "nem vagyok hajlandó a kompromisszumokra". Összességében ide tartoztak azok az okok, amely alapján az egyén számára nehéz elkezdeni egy kapcsolatot, vagy eleve úgy érzi, hogy senki sem elég jó neki.

jpg.jpg

Tehát a kutatás résztvevői azért maradtak szinglik, mert úgy érezték: így szabadon megvalósíthatnak más fontosabb dolgokat, nem tartották magukat elég sikeresnek, hogy egy partnerér vetélkedjenek, illetve eleve túl problémásnak látták a párkapcsolatokat.

De, hé! nem mond ez ellent az evolúciónak?!

Hiszen az evolúció éppen olyan viselkedés és lelki működés kialakulásának kedvez, amely növeli a szaporodás hatékonyságát, amely az utódok számának növelésével jár együtt. Az evolúció éppen arra hajlamosít bennünket, hogy tovább adjuk a génjeinket a következő generációba, és lehetőleg minél kevesebbet töprengjünk azzal, hogy mindez milyen energetikai költségekkel is jár. Vajon hogyan kedvezhetett az evolúció olyan pszichológiai okok kialakulásának, amelyek éppen a párkapcsolatok kialakulását szolgálnák?

Az evolúció azonban nem merev genetikai programokat alakított ki az emberben, hanem sokkal inkább olyan rugalmas algoritmusokat, amely a környezeti feltételek figyelme vételével működtetik a viselkedést, gondolkodást, a vágyakat. Ahhoz, hogy megértsük a szingliség evolúciós logikáját (miért akarhat valaki egyedül maradni hosszabb-rövidebb ideig szüneteltetni ezen keresztül a szaporodását), nézzünk néhány példát!

hazasseg_elso_latasra-1024x576.jpg

Egy férfi párkapcsolati vonzereje nem elsősorban fizikai attraktivitásától függ, hanem az anyagi javak (kereset) megszerzésének képességétől is. Ezért nem tűnik ésszerű döntésnek, ha egy pasi lehorgonyzik a középiskolás szerelme mellett tizennyolc évesen, ahelyett, hogy a képzése és a szakimai pályája fejlesztésére koncentrálna. Ennek birtokában ugyanis később sikeresebb lehet a jobb minőségű partnerért folytatott párválasztási versengésben. Ugyanebből az okból egy nő számára sem biztos, hogy a legjobb döntés, ha hozzámegy az első randipartneréhez, ahelyett, hogy több férfit is megismerne és később, érettebb fejjel, megalapozottabb döntést hozna arról, ki is a legjobb partner számára. A párválasztással kapcsolatos evolúciós kutatások szerint bizonyos körülmények között hatékonyabb stratégia szüneteltetni, vagy leállítani a szaporodást.

  • A "választás szabadsága" dimenzió éppen ezért összhangban van az evolúciós nézőponttal. Azt jelenti, hogy szinglinek maradni nagyobb lehetőséget ad a rövid távú kapcsolatokra. Arra, hogy tapasztalatot szerezzünk a lehetséges partnerek felmérésével kapcsolatban, hogy minél pontosabban megfogalmazhassuk a párkapcsolati igényünket. És természetesen arra is, hogy tisztába jöjjünk saját párkapcsolati értékeinkkel, és képesek legyünk a vágyott partner érdeklődését felkelteni. Egyszóval arra, hogy hatékonyabb - és a személyes kvalitásainkat jobban hangsúlyozó - párválasztási stratégiát alakítsunk ki.

choosing-a-path-road-diverges-640x360.jpg

  • A "korlátok" dimenzió egy másik evolúciós okot emel ki, amely megmagyarázza, hogy bizonyos körülmények között miért nem a legjobb döntés az egyén számára a párkapcsolati elköteleződés. Átmeneti egészségromlás, betegség esetén logikusabb a párkeresést a gyógyulás utánra tolni, amikor nagyobb valószínűséggel találhatunk vonzóbb, rátermettebb partnert. Ha egy korábbi kapcsolatból gyermekünk van, az bizonyos szempontból hátrányt jelenthet, csökkentheti a párkapcsolati kívánatosságunkat egy újabb partner szemében. Az evolúciós során ilyen  esetben hatékony döntés lehetett az erőforrások koncentrálás az utódra, ahelyett, hogy az egyén új, érzelmileg elkötelezett párkapcsolat kialakításába fektesse azokat. Az időskor, vagy a terméketlenség pedig olyan állapot lehet, amelyben evolúciós szempontból megtérülőbb energetikai befektetés a genetikai rokonokba (unokák, egyéb oldalági leszármazottak) invesztálni, mint egy párkapcsolatba.

31fd021600000578-3482207-silverback_pertinax_33_years_old_and_weighing_in_at_172_kilos_an-a-19_1457448059077.jpg

  • A "nehézségek a kapcsolatokkal" dimenzió evolúciós értelmezéséhez tisztában kell lennünk azzal, hogy a mai értelemben vett szerelmi kapcsolatok viszonylag új keletű jelenség. Az emberi történelem jelentős részében a férfi számára a többi férfivel való fizikai küzdelem (a nőkért) jelentette a párválasztást, nőknek pedig vajmi kevés lehetősége volt válogatni a partnerek közül egy olyan előre elrendezett házasodási rendszerben, ahol a szülők választottak partnert a gyereküknek. Tehát azért egyedül maradni, mert valaki nem tud flörtölni, vagy azért mert túl félénk, vagy mert azt hiszi, hogy senki nem érdeklődik iránta, valójában felfogható egy nem igazán hatékonyan működő hosszú távú párkapcsolati stratégiának is. Itt nem arról van szó, hogy valaki tudattalanul mérlegel a jelenlegi vagy jövőbeli párválasztás lehetőségei között. Sokkal inkább arról, hogy valaki azért szenved, mert a párválasztási törekvése (amely a vadászó-gyűjtöget múltunkban gyökeredzik), nem tud megvalósulni a (z evolúciós léptékkel) szempillantás alatt megváltozott modern iparosodott társadalmak emberi viszonyai között.

Forrás: Apostolou, M. (2017). Why people stay single: An evolutionary perspective. Personality and Individual Differences, 111, 263–271.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr7012425907

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.