Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Hogyan hat a nemen belüli vetélkedés a migránsok megítélésére?

2018. június 17. 08:50 - Meskó Norbert

web16-resourcesforimmigrants-header-1920x730-v01.jpg

A migránsokkal szembeni attitűd, vélemény és viselkedés erősen átpolitizálódott és általában érzelmileg erősen túlfűtött ma Magyarországon (és általában világszerte). Szinte lehetetlen tudományos objektivitással megközelíteni a kérdést, mert az eredményeket (kimenettől függően) azonnal magához ragadja egyik vagy másik politikai oldal.  A tudományos tárgyilagosságra szavazó kutatók pedig (talán emiatt is) sokszor inkább távol maradnak a politikailag terhelt témáktól, mert nem szeretnék, ha eredményeiket a politikusok felhasználnák. Ezért is különleges talán mai bejegyzésünk, amelynek alapjául szolgáló kutatásban Jan Antfolk és munkatársai (2018) azt vizsgálják, hogy miként befolyásolja a nemen belüli vetélkedés a migránsokkal szembeni attitűdöket. Az ilyen és ehhez hasonló tanulmányok talán segítenek abban, hogy napjaink egyik sokat vitatott kérdését (a migrációt) képesek legyünk több szempontból átlátni, mérlegelni és megérteni.

Mi az a nemen belüli versengés? Már Darwin is leszögezte, hogy, ha egy nem képviselőjének két vagy több tagja rivalizál a szaporodással összefüggő erőforrások miatt, akkor valójában nemen belüli versengés történik. Az állatvilágban ez viszonylag egyértelmű: a hímek vetélkednek egymással az áhított nőstény megszerzéséért és a nőstények is vetélkednek egymással, hogy elérjék a kívánatos hímet. Azonban mivel a szaporodáshoz szükséges minimális szülői ráfordítás nemenként eltérő (a nőstényeké  a legtöbb faj esetében magasabb, mint a hímeké), ezért a nőstények válogatósabbak a párválasztásban, mint a hímek. Különösen igaz ez a képlet a belső megtermékenyítésű fajokra, köztük az emberre is. Ez azt jelenti, hogy a nemen belüli vetélkedésnek köszönhetően az a férfi, aki másoknál alacsonyabb párértékkel rendelkezik (pl. nem elég vonzó, mert a fizikai megjelenése miatt hátrányban van és a szükséges erőforrásokkal sem rendelkezik) könnyedén kiszorulhat a szaporodásból és partner nélkül maradhat. A nők esetében pedig az alacsonyabb párértékkel rendelkezők nem jutnak hozzá a legjobb minőségű partnerhez, és minőségi stratégiájukat (amely általában a nők jellemzője) kénytelenek mennyiségi stratégiára váltani. A fentiekből az következik, hogy a férfiak között nagyobb arányban jelenik meg a nemen belüli vetélkedés, mint a nőknél, hiszen esetükben nagyobb a tét.

o-black-man-serious-facebook.jpg

Jan Antfolk és munkatársai (2018), a finn Turkui Egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak kutatásukban, hogy miként hat a nemen belüli vetélkedés a migránsok megítélésére. A kutatók egyik alapfeltevése szerint a migráció valószínűleg két okból is befolyásolja azt, hogy az egyén miként észleli a hozzáférési esélyeit a lehetséges szexuális partnerekhez. Egyrészt, a migráció hatására megváltozhat a nő-férfi arány az adott helyi társadalomban (ahol a párválasztás történik), másrészt, az egyén vonzereje is átértékelődhet az azonos nemű riválisok tükrében. Ez például azt jelenti, hogy, ha jelentősen megemelkedik a férfiak nőkhöz viszonyított aránya egy populációban, az csökkentheti a férfiak vágyott partnerhez jutásának esélyét, és növelheti a férfiak közötti nemen belüli vetélkedést. Ha a példában szereplő migráns férfiak még ráadásul viszonylag vonzóak is, ez még inkább csökkentheti a helyi férfiak párértékét, és párhoz jutási esélyeit. Ezen felül egy másik tényező is növelheti a férfiak nemen belüli vetélkedését: ha a migráns nők és férfiak párkapcsolati viselkedésére eltérő társadalmi normák érvényesek. (A migráns populációban a magas párértékkel rendelkező férfiak hajlamosak a rövid távú párkapcsolati stratégiát (alkalmi kapcsolatokat) folytatni, míg a magas párértékű migráns nők inkább hosszú távú kapcsolatra hajlamosak.) Ha a helyi társadalomban egy nemileg kiegyensúlyozottabb párválasztási norma érvényes, (míg a migráns közösség hozza a saját nemileg markánsan kettős normáját), ez hatással lehet a nemen belüli vetélkedésre. Növelheti a férfiak közötti vetélkedést, de nem érinti a nők közötti rivalizálást. Hogyan valósul meg a nemen belüli vetélkedés? A kérdéssel foglalkozó tanulmányok szerint a nemen belüli vetélkedés a vetélytársak leértékelésével jár együtt, és inkább jellemző a férfiakra mint a nőkre, különösen a fiatalabb férfiak között fordul elő (mint az idősebbek között). 

Jan Antfolk és munkatársai (2018) azt feltételezték, hogy a migránsokkal szembeni beállítódás részben magyarázható a nemen belüli vetélkedéssel is, hiszen a migráció növelheti a férfiak vetélkedését, és negatív hatással lehet a helyi közösség alacsonyabb párértékkel rendelkező férfi egyedeire. A kutatók feltételezésük teszteléséhez egy érdekes eljárást dolgoztak ki. Az online kutatásban 533 fő vett részt (374 nő és 158 férfi), életkoruk átlaga 34,73 év (min= 16 év, max= 60 év). A résztvevőknek különböző etnikai háttérrel rendelkező személyek (4 nő és 4 férfi) képét mutatták, amelyekhez egy-egy rövid leírás tartozott arról, hogy az adott személy miért folyamodik letelepedési engedélyhez Finnországban. A résztvevőktől azt kérdezték, hogy mennyire támogatnák az adott személy letelepedését. Emellett minden résztvevőt arra kértek, hogy töltsön ki egy a párérték mérésére fejlesztett kérdőívet saját magáról.

migrantwomen.png

Az eredmények szerint a női és férfi válaszadók egyaránt negatívabb véleménnyel voltak a férfi migránsokról, mint a nőkről. A férfi résztvevők több negatív véleményt fogalmaztak meg a migránsokkal szemben mint a nők, és a férfiak a saját nemükkel megegyező migránsokkal szemben több negatív attitűdöt mutattak, míg a női résztvevők nem voltak ilyen negatívak a saját nemükkel megegyező migránsokkal. Tehát azok, akik saját párértéküket magasabbra értékelték másoknál, pozitívabb hozzáállást mutattak a migránsokkal szemben. Ez az eredmény összhangban van korábbi kutatási tapasztalatokkal: akik fenyegetőbbnek észlelik a migránsokat saját társas helyzetükre nézve másoknál, hajlamosabbak negatívabb véleményt is megfogalmazni velük szemben. Egy másik magyarázat szerint saját észlelt párkapcsolati értékünk hatással van az önértékelésünkre, amely részben segíthet megérteni, hogy miért kapcsolódik össze a migránsokkal szembeni negatív vélemény az alacsonyabb önértékeléssel.

Ez a kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a nemen belüli vetélkedés hatással lehet a migránsok megítélésére. Az alacsonyabb párértékkel rendelkező férfiak negatívabb hozzáállást mutatnak a migránsokkal szemben (mint a magasabb párértékűek), mert valószínűleg a migránsok jelenlétét fenyegetőbbnek észlelik saját párkapcsolati és reproduktív céljaik megvalósulására nézve.

Az eredmények segíthetnek megérteni saját migránsokkal kapcsolatos érzéseink, vélekedésünk bizonyos összetevőit, és felvértezhetnek bennünket a politikai üzenetekkel szemben, bármilyen irányból is érkezzenek azok. Az eredmények ugyanakkor segíthetik a politikusokat is abban, hogy bizonyos részeit kihangsúlyozva (másokat elhallgatva) a saját céljaiknak megfelelő üzeneteket hozzanak létre.

Forrás: Antfolk, J., Johansson, L., Westerlund, M., Marcinkowska, U. M., & Santtila, P. (2018). The role of intra-sexual competition in attitudes towards immigrants. Personality and Individual Differences132, 84-89.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://paleoszex.blog.hu/api/trackback/id/tr314033072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.